Ernest Starling

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernest Henry Starling
Ernest Starling.jpg
Életrajzi adatok
Született 1866. április 17.
brit London, Anglia
Elhunyt 1927. május 2. (61 évesen)
Jamaica Kingston, Jamaica
Ismeretes mint a hormonok felfedezője, Starling törvény
Nemzetiség angol

Ernest Henry Starling (London, 1866. április 17.Kingston, Jamaica, 1927. május 2.) brit tudós volt, aki komoly kutatásokat végzett azzal az eredménnyel, hogy az ő nevéhez fűződik a hormon kifejezés.

Születése és családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ernest Starling Londonban született 1866. április 17-én. Apja M. H. Starling már fia gyermekkorában Indiába utazott munkát keresni. A családban összesen öt gyermek volt közöttük Starling volt a legidősebb. Édesanyja a Kings College általános iskolába íratta be. Tizenhat évesen munkát kapott a Medical School férfi kórházban. Starling zseniális tanuló volt és sok érmet és díjat kapott tanulmányi versenyein mutatott teljesítményéért és olyan ösztöndíjakat is amivel el tudta tartani magát. 1889-ben szerezte meg diplomáját.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ifjú Starlingot időnként Leonard Woolridge mentorálta és sokat segített tanulmányaiban. 1889-ben Woolridge meghalt és egy fiatal özvegyet hagyott hátra, aki férjhez ment Starlinghoz. Ekkor Starling 33 éves volt.

Első kirándulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Starling első kirándulását Németországban töltötte ahol nagyon sok kutatást, kísérletet végzett. Nagy segítségére volt Wilhelm Kuhne. Mivel csak korlátozott laboratóriumi felszerelés volt nála, visszahívták az egyetemre ahol találkozott egykori munkatársával William Baylesssel.

Starling törvénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Starling a tudományok számos területén kutatott, de legnagyobb eredménye Frank-Starling szív törvénye vagy Starling-törvény. A törvény kimondja, hogy ha a verőtérfogat nő a szívben, válaszul a szívben annyira megnő a vér mennyisége, hogy kitölti az egész szív terét. Ha nagyobb mennyiségű vér tölti meg a szívet akkor a szívünk elkezd feszülni.Erre az izomfal reagálva elkezd megnyúlni amelyet egy erő köt majd meg ami elszívja a vért. Ezek lesznek majd a hormonok amiket maga Starling fedezett fel. A hormon görög eredetű szó jelentése buzdítani. Ezeknek jelentős szerepe van perisztaltikailag az emésztőrendszer működésében.

Elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Királyi társadalom(Royal Society) tagja(1889)
  • Baly medálbirtokosa (1907)
  • Királyi érdem birtokosa(1913)

Az első világháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brit Starling olyan sok időt töltött Németországban, hogy a háborúban a németek oldalán ált. Hangoztatta a német nemzet megváltoztatását. Starling kapta az egyik legfontosabb katonai feladatot:Találjon ellenszert a harci gáz ellen. A gáz hadviselés és a német gázálarc is az ő nevéhez fűződik.

Utolsó évei és halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920-ban a háború végén Starling egészsége hanyatlott. A férfi erős maláriában szenvedett és még sikerült egy utat biztosítani magának Indiába. Ott meleg vizű forrásból ivott, hogy javuljon állapota de már ez sem tudott segíteni rajta. Utolsó útját Kingston városába akarta megtenni amely a mai Jamaica fővárosa. Pont akkor halt meg amikor a hajó kikötött. Ernest Henry Starling 1927. május 2-án halt meg 61 éves korában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]