Eritritol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eritritol
Erythritol structure.svg
IUPAC-név (2R,3S)-bután-1,2,3,4-tetraol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10030-58-7, [149-32-6], [188346-77-2]
ChemSpider 192963
DrugBank DB04481
KEGG D08915
ChEBI 17113
UNII RA96B954X6
ChEMBL 349605
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H10O4
Moláris tömeg 122,12 g/mol
Megjelenés fehér kristály
Sűrűség 1.45 g/cm³
Olvadáspont 121 °C
Forráspont 329–331 °C
Oldhatóság (vízben) 0,1 g/ml
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az eritritol természetes cukoralkohol. Kis mennyiségben megtalálható gombákban, körtében, dinnyében, szőlőben, és erjesztéssel készült ételekben: borban, szójaszószban, sajtban.

Mint a legtöbb cukoralkoholt, édesítőszerként használják. Édesítőereje 60-80%-a a közönséges cukorénak. Íze hűs és édes. 160°C-ig nem veszíti el édes ízét, és nincs utóíze. Jól kombinálható más édesítőszerekkel.

Nagy része gyorsan felszívódik a vékonybélben. A vastagbélbe csak egyszeri nagy mennyiség (több mint 0,5 g/tskg) fogyasztása esetén jut, így nincs puffasztó és hashajtó hatása, mint más cukoralkoholoknak. A felszívódott mennyiségnek több mint 90%-a változatlan formában távozik a szervezetből a vizelettel 24 órán belül, emiatt energiatartalma igen csekély (20 kcal/100 g). Glikémiás indexe 0-nak tekinthető, mert az inzulintermelésre gyakorlatilag nincs hatással, így cukorbetegek is fogyaszthatják. Szénhidráttartalma 1 g/100 g.[1]

A többi cukoralkoholhoz hasonlóan nem okoz fogszuvasodást, mert a szájban található baktériumok nem tudják feldolgozni. Gátolja a gombaszaporodást, így candida diétások is fogyaszthatják.

Felhasználás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élelmiszeripar széles termékskálán használja. Az édességektől a tejtermékekig fontos összetevő. Édeskés-savanykás, nem fűszeres élelmiszerekben kiváló ízfokozó hatással bír. Hatóanyag-hordozóként is alkalmazza az ipar pl. egyéb adalékanyagok vivőmolekulájaként.

A sütőiparban hosszabban tartó frissességet és puhaságot, ezáltal (és gombaellenes hatása révén) hosszabb eltarthatóságot kölcsönöz a termékeknek.

Vízmegkötő képessége miatt nedvesítőszerként, azaz stabilizátorként is használják. A kis páratartalom szárító hatását semlegesíti.

Sűrítőanyagként a viszkozitás beállítására is alkalmazható. Savszabályozó anyagként az élelmiszerek pH-értékének stabilizálására is felhasználják.

Élelmiszerkódja E-968. Xilovit Zéró néven is forgalmazzák.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1848-ban fedezte fel John Stenhouse(en) brit kémikus friss és fermentált gyümölcsökben.

Japánban 1990 óta használják cukorkákban, csokoládéban, joghurtban, töltelékekben, gyümölcszselékben, lekvárokban, italokban, valamint cukorhelyettesítőként. Az USA-ban az FDA 1997-ben engedélyezte, majd négy évvel később teljesen biztonságosnak nyilvánította.[2] Az EU-ban 2003 óta van forgalomban.

Fizikai/kémiai tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szagtalan, nem higroszkópos fehér kristály vagy por. Vízben 0,1 g/ml mértékben, a hosszabb láncú cukoralkoholoknál kevésbé oldódik. Oldódáskor a vizes oldat lehűl; ez okozza az eritritol hűsítő hatását pl. rágógumiban, csokoládéban. Etanolban kevéssé, éterben nem oldható. Savaknak és lúgoknak ellenáll a 2–12 közötti pH-tartományban.

LD50-értéke egér esetén peritoneálisan (a bőr és a hashártya közé juttatva) 7 mg/tskg. Szájon át ez az érték 5 g/tskg-nál nagyobb kutyáknál, 13,1 hím és 13,5 nőstény patkányoknál.

Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cukor, melasz vagy keményítő erjesztésével állítják elő, egy nem patogén mikroorganizmus, Moniliella(en) pollinis, Trichosporonoides megachilensis vagy Aureobasidium segítségével. A fermentált terméket hevítéssel fertőtlenítik, szűrik, majd ioncserélővel, aktív szénnel és ultrafiltrálással tisztítják és kristályosítják.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Xukor Zéró ( eritrit, erythritol, eritritol ) 450 gr (Biobolt)
  2. Generaly recognised as safe (GRAS) státust kapott.
  3. Egészséges édesítés eritritollal (Nap-ra)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesítőszer:

Kémiai/fizikai tulajdonságok:

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cukoralkoholok: