Endrey Gyula
| Endrey Gyula | |
 | |
| Vasárnapi Ujság 1902. 165. l. | |
| Született | Endrei Gyula Antal 1856. július 23. Eger |
| Elhunyt | 1913. május 26. (56 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Jeney Etelka |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Endrey Gyula (Eger, 1856. július 23.[2] – Budapest, 1913. május 26.)[3] jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, Endrey Béla (1891–1958) jogász, polgármester apja.
Élete és munkássága[szerkesztés]
Endrey Antal és Tschőgl Erzsébet[4] fiaként született. Középiskoláit Aradon és Egerben, a jogi tanulmányait Egerben az Egri Érseki Jogakadémián végezte. Budapesten avatták jogi doktorrá és ugyanott tette le az ügyvédi vizsgát. Ezután három évig (1878-80.) mint tiszteletbeli megyei aljegyző Heves megyében működött. 1881-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol 1882-ben ügyvédi irodát nyitott. Az 1892. évi választásnál a hódmezővásárhelyi függetlenségi párt, melynek évek óta elnöke volt, országgyűlési képviselőnek választotta meg.
Írt irány- és vegyes cikkeket, tárcát stb. saját lapjaiba. Ennek előtte verseket is irt Gyulai Endre álnév alatt, melyek többek között az Egerben, a Mátravidékben, a Vásárhelyi Közlönyben és Lehel Kürtjében jelentek meg.
Szerkesztette Egerben a Friczi c. humorisztikus lapot 1876–1877-ben és a Hevesvármegye című társadalmi hetilapot 1878-ban Földváry Kálmánnal és 1879-ben (ekkor 13 száma jelent csak meg) Lőrinczfy Jánossal; a Vásárhely és Vidéke c. hódmezővásárhelyi hetilapnak szerkesztője és kiadótulajdonosa volt 1883. január 4-től.
Felesége Jeney Etelka volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ Születési bejegyzése az egri római katolikus keresztelési akv. 386/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 1161/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
- ↑ Endrey Antalné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002
- Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
- A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905