Elek Tibor (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Elek Tibor irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Elek Tibor (egyértelműsítő lap).
Elek Tibor
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1962. augusztus 27. (61 éves)
Nyíregyháza
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásairodalomtörténész
kritikus
főszerkesztő
író
színigazgató (2017–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elek Tibor (Nyíregyháza, 1962. augusztus 27.[1] –) irodalomtörténész, kritikus, főszerkesztő, író, színigazgató.

Élete[szerkesztés]

Gyerekkorát Nagykállón töltötte, ott is érettségizett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott 1987-ben magyar-történelem szakon, majd 2004-ben szerzett doktori tudományos fokozatot a Debreceni Egyetemen.[2]

1986–2011 között Gyulán lakott, ahol magyart és történelmet tanított az Erkel Ferenc Gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője, három éven keresztül pedig az MTA támogatott kutatóhelyek irodájában tudományos segédmunkatárs.

Békéscsaba és a térség irodalmi rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában jelentős szerepet vállalt és vállal, sokat tett a helyi kulturális értékek országos népszerűsítése érdekében. Számos irodalmi és kulturális program, konferencia, fesztivál, könyvbemutató, író-olvasó találkozó szervezője, lebonyolítója. Ilyen volt 2000-ben a Békéscsabán és Gyulán tartott Magyar líra az ezredfordulón és 2001-ben a Magyar próza az ezredfordulón címmel megszervezett konferencia- és lírafesztivál, illetve a 2003 óta kétévente megrendezett gyulai Irodalmi Humorfesztivál is.

1997-től a Bárka irodalmi, művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, 1999-től a nyomtatott folyóirat, 2007-től pedig a BárkaOnline főszerkesztője is. 1999-től 2008-ig a Békés Megyei Könyvtár osztályvezetőjeként folytatta tevékenységét, majd pedig a Bárka kiadója, a Békéscsabai Jókai Színház lett a munkahelye.

1983–1984 óta publikál irodalom- és színházkritikákat, tanulmányokat, esszéket, publicisztikákat, irodalmi beszélgetéseket magyarországi és határon túli irodalmi folyóiratokban, napi- és hetilapokban. 2004–2008 között az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát szerkesztette. 2013-tól tanít a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen kortárs magyar irodalmat[3] a Balassi Intézet lektor-irodalomtörténész vendégoktatójaként.[4] 2017-ben a Gyulai Várszínház igazgatójának választották.[5]

1999-es megalakulása óta a Körös Irodalmi Társaság elnöke.

Kötetei[szerkesztés]

  • Szabadságszerelem (magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmaiból, Kalligram Kiadó; 1994)
  • Helyzettudat és önismeret (magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában, Felsőmagyarország – Tevan Kiadó; 1997)
  • Értékválasztás (közéleti, politikai írások 1989-1998 között, Tevan Kiadó; 1999)
  • Székely János (monográfia, Kalligram Kiadó Tegnap és Ma sorozat;[6] 2001)
  • Fényben és árnyékban. Az irodalmi siker természetrajza (kritikák, tanulmányok, beszélgetések, Kalligram Kiadó, 2004)
  • Árnyékban és fényben – Darabokra szaggatott magyar irodalom (Kalligram; 2007)
  • Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma (Pallas Akadémia; 2008)
  • Gion Nándor írói világa (monográfia, Noran Kiadó, Budapest, 2009)
  • Székely János (monográfia, 2. bőv. kiad., Pallas-Akadémia, Csíkszereda; 2011)[7]
  • Állítások és kérdések (tanulmányok, esszék, kritikák, beszélgetések, viták; Kortárs, Budapest; 2012)[8]
  • Irodalom és nemzeti közösség (válogatott és új esszék 1984–2014 között, Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó; 2014)[9]
  • Markó Béla költői világa (monográfia, Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2014)
  • Párbeszédben a kortárs „erdélyi” magyar irodalommal (interjúkötet, Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2017)[10]
  • Grendel Lajos (Közelképek írókról sorozat, MMA, Budapest, 2018)[11]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

NKA- és Móricz Zsigmond-ösztöndíjas

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Magyar irodalom évkönyve, Széphalom kiadó (73. oldal) - 2003. (online: books.google.hu
  2. ↑ Elek Tibor "Székely János" című értekezése, doktori.hu (hozzáférés: 2017. november 5.)
  3. ↑ Marosvásárhelyen Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, vasarhely.ro - 2013. december 11.
  4. ↑ Vendégoktatói hálózat: külföldi lektorátusok, Románia, balassiintezet.hu (hozzáférés: 2017. november 6.)
  5. ↑ MTI: November 1-jétől Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója, barkaonline.hu - 2017. november 1.
  6. ↑ Elek Tibor: Székely János (2001), a Kalligram Könyvkiadó honlapján (hozzáférés: 2017. november 5.)
  7. ↑ Elek Tibor, pallasakademia.ro (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  8. ↑ Állítások és kérdések, moly.hu (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  9. ↑ Fekete J. József : Irodalom és nemzeti közösség (Elek Tibor: Irodalom és nemzeti közösség. Válogatott és új esszék 1984-2014), (99-100. oldal), Tiszatáj 70. évf. 3. sz., epa.oszk.hu - 2016. március
  10. ↑ Párbeszédben a kortárs "erdélyi" magyar irodalommal, book24.hu (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  11. ↑ Grendel Lajos, mmakiado.hu (hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
  12. ↑ Erdély Magyar Irodalmáért díj Tompa Andreának és Elek Tibornak, Transindex.ro - 2010. október 21.
  13. ↑ Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díját az erdélyi magyar irodalom érdekében kifejtett negyedszázados kritikusi, irodalomtörténészi, irodalomszervezői, szerkesztői munkásságáért kapta.[12]
  14. ↑ A köztársasági elnök 231/2022. (VIII. 23.) KE határozata állami kitüntetések adományozásáról V. Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés adományozása Magyar Közlöny 2022. évi 138. szám, 5893. oldal, magyarkozlony.hu - 2022. augusztus 23.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elek_Tibor_(irodalomtörténész)&oldid=26647075”