Egyesült Magyar Párt
Egyesült Magyar Párt | |
Adatok | |
Elnök | Esterházy János (ügyvezető) Jaross Andor |
Alapítva | 1936. június 21. |
Feloszlatva | 1940 |
Elődpárt | Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt |
Utódpárt | Magyar Élet Pártja, Szlovenszkói Magyar Párt |
Pártújság | Prágai Magyar Hírlap, Barázda, Új Hírek |
Ideológia | keresztényszocializmus nacionalizmus |
Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
Csehszlovákia politikai élete |
Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (röviden Egyesült Magyar Párt, 1938-tól Felvidéki Magyar Párt[1]) magyar politikai párt volt Csehszlovákiában, majd az első szlovák köztársaságban és Magyarországon 1936 és 1940 között.
Története
[szerkesztés]A párt az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésével jött létre az 1936. június 21-én Érsekújvárban megtartott kongresszuson. Elnökké Jaross Andor, ügyvezető elnökké Esterházy Jánost választották. A tényleges egyesítést azonban csak a következő évre sikerült elérni. Az egyesült párt mindkét elődpárt értékrendjét átvette, így a keresztényszocializmus és a nacionalizmus is hangsúlyos szerepet kapott programjában. Ezen kívül az itteni magyarság problémáival is foglalkozott, és a kormányzatnak számos memorandumot nyújtott be a magyarokat ért sérelmek orvoslását kérve. Edvard Beneš köztársasági elnök 1936–37-ben több alkalommal fogadta az EMP képviselőit, azonban követeléseikből semmi sem valósult meg.
A párt a csehszlovákiai magyarság politikájának fő meghatározója lett. Az 1938-as választás előtt a párt jelentős kampányba kezdett, hogy a magyar többségű területekről kiszorítsák a többi pártot, ami jelentős taglétszámbővülést hozott. Az EMP a választáson nagy sikert ért el a magyarlakta területeken. Az ekkor kibontakozó csehszlovák válság idején a megfontolt politikájának köszönhetően a magyar többségű területeken nem került sor jelentősebb incidensekre. Az első bécsi döntés hatására a tagság nagy része Magyarországhoz került, és felvette a Felvidéki Magyar Párt nevet. Ezt később a kormányzattal való sok konfliktus hatására beolvasztották a Magyar Élet Pártjába. A szlovák területeken maradt magyarok érdekeit az Esterházy János vezette Szlovenszkói Magyar Párt képviselte tovább.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hivatalosan a párt nem változtatott nevet (Simon Attila 2014: Magyar idők a Felvidéken (1938-1945). Budapest, 65.)
Források
[szerkesztés]- Martin Hetényi 2011: (Zjednotená) maďarská strana na Slovensku 1939-1945. Nitra
- Sallai Gergely 2011: Az autonómiától a revízióig – A csehszlovákiai Egyesült Magyar Párt politikai koncepciójának változása az 1938. évi müncheni válság hatására. In: Jankovics József – Nyerges Judit (szerk.): Kultúra, nemzet, identitás. Budapest, 291-300.
- Simon Attila 2016: Vnútorné rozpory v Maďarskej strane v rokoch 1939-1945 a nevydarené pokusy o odstránenie Jánosa Esterházyho z čela strany. Historický časopis 2016/1.
- Simon Attila: Egyesült Magyar Párt. Szlovákiai Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2012. augusztus 11.)
- Futala Tibor: Két magyar ellenzéki párt egyesülése 1936-ban Érsekújvárott. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 11.)
- Az Egyesült Magyar Párt megalakulása és tevékenysége. felvidekitudastar.sk. (Hozzáférés: 2012. augusztus 11.)[halott link]
- Szarka László 2014: Autonomista együttműködési kísérlet. Az Egyesült Magyar Párt és a kisebbségi blokkpolitika kudarca az 1938. évi csehszlovák válság idején. In: Prístupy k riešeniu národnostnej otázky v medzivojnovom Československu. Komárno
- Popély Árpád: A szlovák országgyűlés megválasztása és az Egyesült Magyar Párt. In: Makkai Béla 2015 (szerk.): A Felvidék krónikása. Budapest, 105-119. o.
További információk
[szerkesztés]- Az Egyesült Felvidéki Magyar Párt és a MÉP egyesitése. (Hozzáférés: 2012. augusztus 11.)
- Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez, 1938–1945; szerk. Simon Attila; Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2014 (Fontes historiae Hungarorum)