Edika
Edika (? – 469) a szkírek kicsiny germán népének királya volt az 5. században. Attila hun nagykirály udvari főembere. Az utolsó nyugatrómai császárt megbuktató Odoaker apja. Kisebbik fia Hunvulf névre hallgatott.
Attila udvarában [szerkesztés]
Valószínűleg Ardarik gepida királlyal együtt fontos szerepet játszott Attila puccsában, amikor az 445-ben meggyilkolta bátyját, társuralkodóját, Bledát. Népével közvetlenül Attila orduja közelében letelepedve a hun nagykirály udvari segédcsapatait adta.
Ő vezette Flavius Orestes társaként Attila követségét 449-ben Konstantinápolyba, ahol II. Theodosius császár és Khrüszaphiosz Zsztommasz főminiszter vesztegetéssel ráveszik, hogy ölje majd meg Attilát. Orestes azonban gyanút fog, s emiatt félelmében Edika maga fedi fel az összeesküvést Attila előtt, amivel sikerül a saját életét megmentenie.
Attila halála után [szerkesztés]
A Duna–Tisza közének déli részén foglalt skirjeivel magának országot. A Tiszán túl ekkor a gepidák erős országa állt Attila törzsterületén, s Pannóniába ellensúlyozásukra a keleti gótokat telepítette a Keletrómai Birodalom.
Érdekesség: Kiss Attila régész kísérletet tett Edika személyének a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött sárvízi pajzskerettel történő összekapcsolására. Feltételezése szerint a szkír király az osztrogótok elleni boliai csatában eshetett el 469-ben. Kiss a Iordanesnél említett Bolia folyót a Sárvízzel azonosítja. Elméletének óvatos kezelésére maga szólított föl.
Források [szerkesztés]
- Bóna István: A hunok és nagykirályaik, 1993, Corvina, ISBN 963-13-3382-5
- Attila Kiss: Der goldene Schildrahmen von Sárvíz aus dem 5. Jahrhundert und der Skirenkönig Edica, Alba Regia 26 (1997)
