Eccard Ábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eccard Ábrahám
Elhunyt1682
Wrocław
GyermekeiEccard András
Foglalkozásaevangélikus lelkész
SablonWikidataSegítség

Eccard Ábrahám (Eckard Ábrahám) (? – Boroszló, 1682) evangélikus lelkész.

Élete[szerkesztés]

Sziléziai származású volt; Magyarországra jött és Eperjesen a főtemplomnál lelkészkedett, egyszersmind iskolafelügyelői tisztet is viselt; de itt tiszttársával Sartorius Jánossal, aki önző, civakodó és kevély ember volt, igen sokszor feszült viszonyba került. Az 1663. május 15május 17. Eperjesen tartott zsinaton az ő peres ügyük is tárgyaltatott, melynek érdemében következő című iratot adta be:

Brevis demonstratio Johannem Sartorium ecclesiae eperiensis diaconum non esse verum lutheranum, sed fanaticum, oblata synodo Epperiensi 1663. celebratae; és Examen responsionum Sartorii, 1663.

Sartorius azonban, mint Klein irja, részrehajló ítélet következtében fölmentetett, az ártatlan Eckard pedig hivatalát letette. Miután Eperjesről végleg elment, Leibicen, Szepes megyében lett lelkész, honnét megidéztetett Pozsonyba, a rendkívüli törvényészék elé, de ott nem jelent meg, hanem 1674-ben önkéntes számkivetésbe ment Sziléziába és mint száműzött halt meg 1682-ben Boroszlóban. Neje Neumann Anna volt; egyik fia, Eccard András Késmárkon lett rektor, a másik Ábrahám atyja halála után Magyarországba jött és Mislaván, Kassához közel lett lelkésszé; Anna nevű leánya pedig egy késmárki gyógyszerészhez ment nőül.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.