Dömötör Sándor (néprajzkutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2019. október 20., 04:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek: Kategória hozzáadása)
Dömötör Sándor
Született1908. február 24.
Budapest
Elhunyt1986. január 15. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanéprajzkutató,
nyelvész,
muzeológus,
múzeumigazgató
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1926–1930)
SírhelyeFarkasréti temető (60-6-332. fülke)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Dömötör Sándor (Budapest, 1908. február 24. – Budapest, 1986. január 15.) magyar néprajzkutató, nyelvész, muzeológus.

Életpályája

Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1926 és 1930 között. Egyetemi hallgató korábban összegyűjtötte Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagát. Solymossy Sándor tanítványa lett a Szegedi Egyetemen, ahol a betyárromantikáról szóló disszertációjával doktorált 1930-ban. Művét 1930-ban Betyárromantika címen adták ki. Fizetés nélküli gyakornok volt a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumánál 1931 - 1932-ben. 1933 és 1935 között megélhetését hivatalnokként biztosította (a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjánál). 1936 és 1944 között a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának balatonkenesei üdülőjében volt igazgatóhelyettes. 1949 és 1957 között a szombathelyi Vasvármegyei (majd Savaria) Múzeum igazgatója volt 1949. január 1-je és 1957. decembere között. 1969-ig, nyugdíjazásáig, a Népművelési Intézet főelőadója volt. Fontos szerepe volt a honismereti mozgalom megindításában, szervezésében. Több népmesegyűjteményt adott ki. A legtöbb tanulmánya az Ethnographiában és a Savaria Múzeum évkönyveiben jelent meg.

Kutatási területe

Fő kutatási területe a folklorisztika; ballada, mese, valamint a boszorkányképzetek.

Társadalmi szerepvállalása

  • 1929-től a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 1978-tól belföldi tiszteletbeli tagja volt.

Főbb művei

  • Betyárromantika (Budapest, 1930)
  • Szombathelyi séták (Szombathely, 1958);
  • Őrség (Bp., 1960);
  • Abádszalók földje, népe, kultúrája (Szolnok, 1961);
  • Hevestől Baranyáig. Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből (Pécs, 1983).

Források

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 215–216. o. ISBN 963-86222-4-5

Ajánlott irodalom

Kapcsolódó szócikkek

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html