Ugrás a tartalomhoz

Dávid Gyula (református segédlelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 13., 18:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
Dávid Gyula
Született1860. október 13.
Élesd
Elhunyt1917. március 22. (56 évesen)
Debrecen
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásasegédlelkész,
egyházi író
SablonWikidataSegítség

Dávid Gyula (Élesd, Bihar vármegye, 1860. október 13.Debrecen, 1917. március 22.) református segédlelkész, egyházi író.

Élete

Iparos szülők gyermeke. Szülőhelyén kezdett tanulni. A szülők fiukat betegeskedése miatt kissé késve, 1873-ban vitték be a debreceni református főgimnáziumba; innét a német nyelv elsajátítása céljából Szepesiglón folytatta az 5. gimnáziumi osztályt, ahol 1881-ben bevégezte középiskoláit, mire Debrecenben teologiát tanult és 1885-ben tett kápláni vizsgát. Ezután Bécsbe ment teológiai ismereteinek gyarapítására, mire a Bernhard-féle ösztöndíjjal az utrechti egyetemen töltött két évet, közben Debrecenben letette a második lelkészi vizsgát. Utrechtből 1888 tavaszán Túrkevébe hivatván, hazajött és itt megkezdette gyakorlati lelkészi működését, melyet 1889-től Okányban segédlelkészi minőségben folytatott. 1910-ben Élesdre választották meg papnak. Elhunyt 1917. március 22-én reggeli 6 órakor, élete 54., házassága 22. évében, örök nyugalomra helyezték 1917. március 24-én délután a Kossuth-utcai temetőben. Neje Bod Etelka volt.

Egyházirodalmi cikkeit külföldről küldte a debreceni Protestáns Lapba, úgy mint Levelek a bécsi evangélikus theológiai fakultásról, A gyakorlati lelkészség mezejéről; Levelek az utrechti theologiai fakultásról: a németalföldi elberfeldi református egyház életéről, cultusairól, a holland református egyház életéről, ujabb mozgalmairól, a gyakorlati lelkészet mezejéről, a kül és bel missióról. Ezeken kívül több hittani, bibliamagyarázati cikke, elbeszélése, éneke van a Szabad Egyházban.

Munkái

  • A hit élete. Mező-Túr, 1889. (Hat egyházi beszéd hollandból szabadon ford.).
  • A kéményseprő fiú vagy egy gazdagon megáldott karácsony ünnep. Elbeszélés. Lugos, 1890.
  • A keresztség az Írás szerint. U. ott, 1890. (A nazarenusokra tekintettel, Wichelhaus J. hallei tanár után.)
  • Református keresztyén hittan. Hollandból dolgozva s kiadva. Bpest, 1890.
  • Jézushoz, vagy a szabadítóhoz hivogatás. Mező-Túr, 1891.
  • Minek az Ó szövetség? U. ott, 1892. (Dr. Kohlbrügge H. Fr. után dolgozott bibliai munka.)

Források