Dunamenti Erőmű
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Dunamenti Erőmű | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Hely | Százhalombatta |
| Megnyitás |  |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | hőerőmű |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 783 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Dunamenti Erőmű
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 18° 55′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 18° 55′ 15″ | |
 | |
| A(z) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunamenti Erőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dunamenti Erőmű 755 MW névleges teljesítményével Magyarország legnagyobb jelenleg üzemelő gáztüzelésű erőműve. Érdekessége, hogy ugyanolyan blokkokkal rendelkezett (2018-ban elbontották), mint az AES-Tisza II erőmű hőerőmű. Szabályozó képességével stratégiai szerepet vállal a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságában.
A Százhalombattán található erőmű 2009-ben 2631 GWh villamos energiát értékesített, továbbá a magyarországi rendszerszintű szolgáltatások közel egyharmadát adta.
A GDF Suez csoport környezeti politikájával összhangban, az elmúlt években számos korszerűsítés valósult meg. Az erőmű hat meglévő blokkja közül az egyiket úgy alakítja át, hogy hatásfoka 20 százalékkal nő. A Dunamenti Erőmű másik nagy projektje a termelésből kivont, elavult blokkjainak lebontása, amely környezetvédelmi, egészségügyi és biztonságtechnikai célokat is szolgál.
2014 júliusától a MET-csoport tagja, a MET Power AG vásárolta meg a GDF Sueztől az erőmű 74,8%-os tulajdonjogát.[1]
Az erőmű három, egyenként 207 méteres kéménye a város jelképévé vált. Tiszta időben akár a Bakonyból vagy a Mátrából is látszanak.
Története
A Dunamenti Hőerőmű Vállalat (DHV) létrehozásáról 1960-ban, a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) építésének elindításával együtt született döntés. A beruházásokra az úgynevezett szénhidrogén program keretében került sor, mivel az 1950-es évek végén a KGST-ben alkalmazott ár- és elszámolási rendszer a széntüzeléssel szemben előnyösnek mutatta a szénhidrogén bázison termelt elektromos energiát. A program keretében a Szovjetunióból csővezetéken szállított kőolaj feldolgozására olajfinomítók, illetve ezekhez kapcsolódóan, olajtüzelésű erőművek építésére került sor.[2]
Az építkezés első üteme 1960-tól 1968-ig tartott, ekkor hét energiatermelő blokkot létesítettek, melyek beépített összes villamos teljesítménye 581 MW, hőszolgáltatási teljesítménye 370 MW volt. A második építési ütemben, ami 1970-től 1973-ig tartott, hat darab 215 MW-os olaj-földgáz tüzelésű kondenzációs blokk készült el, ezzel az erőmű összteljesítménye 1870 MW-ra, hőszolgáltatási teljesítménye 975 MW-ra nőtt.
Mindkét erőművi egységet alaperőműnek tervezték, mivel jó fizikai hatásfokuk alapján a 95%-os kapacitáskihasználás volt indokolt. Az 1970-es évek közepétől azonban az olajválság hatására bekövetkezett világpiaci áremelkedés, melyet – némi késleltetéssel – a szocialista árrendszer is követett, fokozatosan megváltoztatta az üzemeltetés feltételeit. Az 1980-as évek végétől részben ezért, részben a Paksi Atomerőmű üzembe helyezése miatt, a DHV termelését a menetrendtartás és a csúcsrajáratás jellemezte. A kapacitáskihasználtság ennek hatására fokozatosan csökkent, egészen az 1990-ben elért 24,21%-os mélypontig.
Jegyzetek
- ↑ Eladta a Dunamenti Erőművet a GDF Suez – Origo.hu, 2014 . július 2.
- ↑ A kor technológiai színvonalán valóban a nagyteljesítményű hőerőműben történő eltüzelés volt a finomítási végtermékek legcélszerűbb hasznosítási módja.
Források
- Százhalombatta története a XVIII. századtól napjainkig (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
- Ipartörténet (magyar nyelven). Sulinet. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
