Dubrovnik óvárosa

Dubrovnik óvárosa
Világörökség
Adatok
Ország	Horvátország
Világörökség-azonosító	95ter-001 95
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, III, IV
Felvétel éve	1979
Veszélyeztetettség	1991–1998
Elhelyezkedése
Dubrovnik óvárosa Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 38′ 27″, k. h. 18° 06′ 33″42.6409, 18.1091
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik óvárosa témájú médiaállományokat.

Dubrovnik óvárosa, vagy hivatalos megnevezéssel Dubrovnik városának történelmi központja a horvátországi Dubrovnik városának 1979 óta UNESCO világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne.

Története

Lásd még: Dubrovnik története

A Belváros

A Főbb intézmények

A polgárváros építészete

• A hercegi udvar / Knežev dvor valamikor a Raguzai Köztársaság központja, ma múzeum.
• A Sponza-palota/ Palača Divona tj. Sponza (ul. Polača 9-11), amely gótikus-reneszánsz stílusban épült. Itt korábban bank és pénzverde volt.
• Skočibuha-palota/ Palača Skočibuha (Restićeva 1),
• Stay-palota/ Palača Stay (Između Polača utca 9–11.)– 1991-ben megsérült
• Isusović-Braichi-palota/ Palača Isusović-Braichi (Prijeko 24) ,
• Ranjina-palota / Palača Ranjina (braće Andrijića utca 10.)– gótikus-reneszánsz palota a 15. századból.
• Sorgo-palota / Palača Sorkočević (Držićeva poljana 3.)– 17. század végén építették.
• Pozza-palota / Palača Pucić (Od puča 1)– Barokk palota a 17. századból, ma luxushotel.
• Trifoni-Giorgi-palota/ Palača Trifoni-Đorđić (Od puča 17, Široka 5)
• Városi harangtorony vagy óratorony / Gradski zvonik– először 1444-ben építették. A ma is látható tornyot 1929-ben emelték. Harangja eredeti, 2 tonnás.
• Magtár és arzenál / žitnicom i arsenalom
• Kase hullámtörő / Valobran Kaše a régi kikötőnél

Irodalom

• UNESCO: A világ természeti csodái és kulturkincsei 1. k. Délkelet-Európa (15. sz. obj.) – Alexandra K. 1997. – ISBN 963-367-245-7
• Antun Travirka: Dubrovnik Das goldene Buch – Forum, Zadar, 2005. – ISBN 953-179-752-8 – Magyar fordítás: Kiss Tamás (KT_ Archív VEML)
• Antun Ttravirka: Dalmatien Geschichte, Kultur, Künstlerisches Erbe - Forum Zadar 2008. – ISBN 978-953-179-713-9 - Magyar fordítás: Kiss Tamás (KT_ Archív VEML)
• Encyclopedia Britannica Hungarica CD ver.2005.
• Bács Gyula: Jugoszlávia Útikönyv – Panoráma K. Bp. 1968. – Kossuth Ny. sz.: P-75012-i-6871