Domaniczky István

Domaniczky István (Vác, 1839. október 3. – Budapest, 1905. február 1.) honvéd-ezredes, a Ferenc József-rend lovagja.

Élete

A gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában, a reáliskolát Budán végezte. A bécsi műegyetemen négy évig tanult; azután a kalocsai érsek főmérnökénél volt gyakorlaton, ahonnét 1859-ben a tüzérséghez állott. 1869 márciusában a honvédelmi minisztériumba rendelték be, ahol többféle alkalmazásban működött; főfoglalatossága azonban a hadműszaki ügyek tervezése és intézése volt. Számos szabályrendelet, utasítás, szabályzat és tankönyv szerkesztése, illetve ezeknél a közreműködés szintén reá bizatott, valamint a hadi műnyelv legtöbb kifejezését is ő tervezte. Külföldön utazva, Mexikó több vidékén huzamosabb ideig tartózkodott; az 1866-os olasz hadjáratban is részt vett. Az 1870-71. tanévben a pesti egyetemen a hadtudományok rendkívüli tanára volt. 1870-ben miniszteri titkár, 1883-ban tényleges szolgálatban honvéd-őrnagy, 1889. november 1-jén alezredes, 1892. november 1-jén ezredes lett.

Böngészetek a harczászat terén és A bécsi cs. kir. arzenál c. cikkei a Vasárnapi Ujságban (1862-63.) jelentek meg; a Somogy cz. hetilapba (1867-68.) Döntő István álnév alatt politikai s tárczaczikkeket irt; a Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében (1869. Az elemi tüzértan műszavai, Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről, 1874. A méter-mértékű léptéknek bécsi mértékűre vagy megfordítva, való átváltoztatása), a Dárday-féle Közigazgatási Lapokban több értekezése s a Ludovika Académia Közlönyének minden évfolyamában hadtudományi cikkei jelentek meg.

Munkái

• Elemi fegyvertan. Reitter munkája nyomán. Pest, 1871. (A legelső magyar fegyvertan.)
• Utasítás a Werndl-rendszerű gyalogpuskának vizsgálására, átvételére s a csapatok puskaművesei általi kezelésére nézve. U. ott, 1869.
• A honvéd altiszt kézikönyve. Kivonat a m. kir. honvéd-gyalogság fontosabb szabályzataiból. Bpest, 1874.
• Fegyvertan. Lankmayr Nándor után a m. kir. honvédelmi miniszter által elrendelt hivatalos fordítás. U. ott, 1878-84. Öt füzet. (Névtelenűl.)
• Grundriss zur Schaffung eines österr.-ung. International-Rathes. U. ott, 1879.
• Állami szertartások. U. ott, 1880.
• Katonai értekezések. U. ott, 1890.
• Katonai szótár. Német-magyar rész. A honvédelmi miniszter megbizásából. U. ott, 1892. (Buzna Alajos, Szécsi Mór és Horváth Sándorral együtt.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.