Domaniczky István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domaniczky István
Született1839. október 3.
Vác
Elhunyt1905. február 1. (65 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakatonatiszt
SablonWikidataSegítség

Domaniczky István (Vác, 1839. október 3.Budapest, 1905. február 1.) honvéd ezredes, a Ferenc József-rend lovagja.

Élete[szerkesztés]

A gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában, a reáliskolát Budán végezte. A bécsi műegyetemen négy évig tanult; azután a kalocsai érsek főmérnökénél volt gyakorlaton, ahonnét 1859-ben a tüzérséghez állott. 1869 márciusában a honvédelmi minisztériumba rendelték be, ahol többféle alkalmazásban működött; főfoglalatossága azonban a hadműszaki ügyek tervezése és intézése volt. Számos szabályrendelet, utasítás, szabályzat és tankönyv szerkesztése, illetve ezeknél a közreműködés szintén reá bizatott, valamint a hadi műnyelv legtöbb kifejezését is ő tervezte. Külföldön utazva, Mexikó több vidékén huzamosabb ideig tartózkodott; az 1866-os olasz hadjáratban is részt vett. Az 1870-71. tanévben a pesti egyetemen a hadtudományok rendkívüli tanára volt. 1870-ben miniszteri titkár, 1883-ban tényleges szolgálatban honvéd-őrnagy, 1889. november 1-jén alezredes, 1892. november 1-jén ezredes lett.

Munkái[szerkesztés]

Böngészetek a harcászat terén és A bécsi cs. kir. arzenál c. cikkei a Vasárnapi Ujságban (1862-63) jelentek meg; a Somogy c. hetilapba (1867-68) Döntő István álnév alatt politikai cikkeket és tárcákat írt; a Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében (1869, Az elemi tüzértan műszavai, Töredékek a hátultöltő fegyverek lőszeréről, 1874. A méter-mértékű léptéknek bécsi mértékűre vagy megfordítva, való átváltoztatása), a Dárday-féle Közigazgatási Lapokban több értekezése s a Ludovika Akadémia Közlönyének minden évfolyamában hadtudományi cikkei jelentek meg.

  • Elemi fegyvertan. Reitter munkája nyomán. Pest, 1871. (A legelső magyar fegyvertan)
  • Utasítás a Werndl-rendszerű gyalogpuskának vizsgálására, átvételére s a csapatok puskaművesei általi kezelésére nézve. Uo. 1869
  • A honvéd altiszt kézikönyve. Kivonat a m. kir. honvéd-gyalogság fontosabb szabályzataiból. Bpest, 1874
  • Fegyvertan. Lankmayr Nándor után a m. kir. honvédelmi miniszter által elrendelt hivatalos fordítás. Uo. 1878-84. Öt füzet. (Névtelenül)
  • Grundriss zur Schaffung eines österr.-ung. International-Rathes. Uo. 1879.
  • Állami szertartások. Uo. 1880.
  • Katonai értekezések. Uo. 1890.
  • Katonai szótár. Német-magyar rész. A honvédelmi miniszter megbizásából. Uo. 1892. (Buzna Alajos, Szécsi Mór és Horváth Sándorral együtt.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.