Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij
| Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1864. október 28. Gdov |
| Elhunyt | 1920. június 20. (55 évesen) Rosztov-na-Donu |
| Sírhely | Brethren Cemetery |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái |
|
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij témájú médiaállományokat. | |
Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij (oroszul: Дмитрий Иосифович Ивановский; 1864. október 28. – 1920. április 20.) orosz mikrobiológus, növényfiziológus. A dohány betegségeit vizsgálva ő fedezte fel a vírusokat.
Élete[szerkesztés]
Dmitrij Ivanovszkij 1864. október 28-án (a Gergely-naptár szerint november 9-én) született az Orosz Birodalom Szentpétervári kormányzóságában, a Lugai járásban, Nyizi faluban. A gimnáziumot kitüntetéssel végezte. 1883-ban beiratkozott a Pétervári Egyetem fizika-matematika szakára, amit 1888-ban végzett el. Az egyetem botanikai tanszékén kezdett el dolgozni, ahol a neves botanikus, Andrej Szergejevics Famincin vezetése alatt növényélettani és mikrobiológiai kutatásokat végzett. 1895-ben megvédte disszertációját és privátdocensi minőségben előadhatott; előbb az alsóbbrendű élőlények fiziológiáját, 1896-tól pedig növényélettant. 1901-től a Varsói Egyetem magántanára, 1903-tól pedig rendes professzora volt. Varsóban a női főiskolán is oktatott.
,_one_of_the_founders_of_virology).jpg)
Már diákkorától kezdve tanulmányozta a növények betegségeit, köztük a dohányét Ukrajnában és Moldáviában. Feltételezte, hogy a dohánymozaik bakteriális eredetű, ezért a levelek kivonatát porcelánfilteren átszűrte, de úgy találta, hogy a szűrlet is képes továbbvinni a betegséget. Ivanovszkij ezt úgy magyarázta, hogy a mozaikbetegséget a baktériumok toxinja okozza. Erről szóló cikkét 1892-ben közölte, amivel - bár nem volt tudatában - megalapította a virológia tudományát. 1898-ban a holland Martinus Beijerinck megismételte Ivanovszkij kísérleteit, melynek eredményét úgy interpretálta, hogy a betegséget a szűrőn áthaladó fertőző ágens (amit ő folyékonynak gondolt) okozza és a latin méreg szó alapján elnevezte vírusnak.
Ivanovszkij kutatta az alkoholos erjedést és az oxigén rá gyakorolt hatását, a klorofillt és a növények egyéb, fotoszintézisben részt vevő pigmentjeit. Több cikket írt a mikrobiológia mezőgazdasági hasznosíthatóságáról. Darwin követője volt, véleménye szerint az élőlények tulajdonságai a környezeti hatásoktól függenek. Mintegy 180 tudományos cikket közölt különböző témákban.
Az első világháború kitörése után 1915-ben a Varsói Egyetemet Rosztov-na-Donuba evakuálták, de Ivanovszkij gondosan felszerelt laboratóriuma Lengyelországban maradt és Rosztovban mindent újra kellett kezdenie. Részt vett a társasági életben is, ő volt a Természetkutatói Társulat biológiai szakosztályának elnöke.
Dmitrij Ivanovszkij 1920. április 20-án halt meg Rosztovban, mindössze 55 évesen. 1950-ben róla nevezték el a Szovjet Orvostudományi Akadémia virológiai intézetét, az akadémia pedig létrehozott egy Ivanovszkíj-díjat, amelyet a virológia terén kiemelkedőt alkotó kutatóknak adnak át háromévenként.
Díjai[szerkesztés]
- Szent Sztanyiszlav-rend 3. fokozat
- Szent Anna-rend 3. fokozat
- Szent Sztanyiszlav-rend 2. fokozat
- Szent Anna-rend 2. fokozat
- Szent Vlagyimir-rend 4. fokozat
Források[szerkesztés]
- Вайндрах, Г.М. Д. И. Ивановский (Биографический очерк). — В кн.: Д. И. Ивановский. О двух болезнях табака. Мозаичная болезнь табака. — М.: Госмедиздат, 1949. — 172 с.
- Совет министров СССР. Постановление от 19 октября 1950 г. № 4344 Об увековечении памяти Д. И. Ивановского. Интернет архив законодательства СССР.
- Ивановский Дмитрий Иосифович Биография.ру
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ивановский, Дмитрий Иосифович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
