Demeter Károly (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Demeter Károly
Született1852
Kolozsvár vagy Marosvásárhely
Elhunyt1890. március 12.
Marosvásárhely
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcsészdoktor,
pedagógus,
mohakutató
SablonWikidataSegítség

Demeter Károly (Kolozsvár[1] vagy Marosvásárhely,[2] 1852 – Marosvásárhely, 1890. március 12.) bölcsészdoktor, református kollégiumi tanár, Erdély legjelentősebb mohakutatója.[3] Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Demet.”.

Élete[szerkesztés]

A középiskolát a kolozsvári református kollégiumban végezte 1870-ben. Ezután 1875-ig a bécsi egyetemen hallgatott természetrajzot, vegytant, bonc-, élet- és szövettant és más orvostudományi tárgyakat. 1873-tól 1875-ig ugyanott a vegytani tanszék mellett mint demonstrátor működött. 1877. április 7-én a marosvásárhelyi református elöljáróság meghívta a vegytani és természetrajzi tárgyak tanítására. Az 1877–1878-as iskolai év elején megkezdte előadásait. 1878. június 19-én megválasztották rendes tanárnak; év szeptember 14-étől 1880. szeptemberig az elöljárósági gyűlések jegyzője volt. 1880–1881-ben a kolozsvári egyetemen a természetrajzi előadásokat hallgatta, és e tárgyban tudományos kutatásokat végzett. 1881 júniusában bölcseleti doktori oklevelet nyert.

38 évesen, tüdővészben halálozott el.[4]

Munkássága[szerkesztés]

Erdély valamennyi érdekes területét átkutatva több mint húsz mohafajtát fedezett fel; gyűjteménye darabjai különböző erdélyi botanikai gyűjteményébe kerültek.[3][5]

Alapító tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek,[6] és tagja a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulatnak.[7]

Munkái[szerkesztés]

  • Az Urticaceák szövettanához, különös tekintettel a Boehmeria bilobára, írta Demeter Károly Marosvásárhelyi ev. ref. colleg. r. tanár. Két fényképnyomatú táblával. Kolozsvár. Nyom. K. Papp Miklós örök. 1881. 43 p.[8]
  • Kézirata: Adatok a Székelyföld mohflórájához; a Magyar Tudományos Akadémiához adta be.
  • Mintegy száz[4] cikke a Keletben (1871. Bécsi levelek), a Marosvásárhelyi ev. ref. kollegium Értesítőjében (1879. Miben áll a vegytannak, mint természettudománynak feladata. Székfoglalója), a Magyar Növénytani Lapokban (1881. Rosanoff-féle kristálycsoportok, 1885. Könyvismertetés, 1886. A magyar birodalom mohflórája), az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Értesítőjében (1884–85. Bryologiai jegyzetek Erdélyből és könyvismertetés, 1886. Pussinia Helianthi Schwein.), a Hedwigiában (Lipcse, 1884. Entodon Transylvanius spec. nov.), a Természettudományi Közlönyben (1884–87. 1890. Az erdélyi mohokról, Az épületfagombáról), az Egyetértésben (1888. 143. sz. Egy múlt századbeli természettudós hazánkfia, Hedwig János) jelent meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szinnyei és Magyar életrajzi lexikon
  2. Oláh-Gál Róbert: Az első marosvásárhelyi doktorok. Népújság, LXIV. évf. 137. sz. (2012. június 16.) arch Hozzáférés: 2013. október 2.
  3. a b Bolyaisok Világtalálkozója: egész napos gazdag program. Új Magyar Szó, (2012. szeptember 2.)
  4. a b Kiss Székely Zoltán: A természet kalendáriuma XVI. Népújság, LXIV. évf. 196. sz. (2012. augusztus 25.) arch Hozzáférés: 2013. október 2.
  5. Orbán Sándor: A magyarországi mohászat rövid története. Studia Botanica Hungarica, XXV. évf. (1994) 101. o.
  6. Az Erdélyi Múzeum-Egylet névkönyve. Kolozsvár: Ajtai K. Albert. 1903. 10. o.  
  7. A Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat tagjainak névsora 1879. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  8. Könyvismertetések. In: Magyar növénytani lapok 5 (54–55), 81–82. o. – A folyóirat tartalomjegyzéke a MATARKA honlapján (html) (magyar) (Hozzáférés: 2012. december 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]