DNS-polimeráz η
| DNS-polimeráz η | |
 | |
| Azonosítók | |
| Jel | POLH, RAD30, RAD30A, XPV, XP-V |
| Entrez | 5429 |
| OMIM | 603968 |
| RefSeq | NM_001291969 |
| UniProt | Q9Y253 |
| PDB | 2I5O |
| Egyéb adatok | |
| Lokusz | 6. krom. p21.1 |
A DNS-polimeráz η (Pol η) a POLH gén által kódolt enzim.[1][2][3]
A DNS-polimeráz η eukarióta DNS-polimeráz, mely a transzléziós szintézises DNS-javításban fontos. A DNS-polimeráz η-t kódoló gén a POLH, más néven XPV, mivel a gén elvesztése xeroderma pigmentosumot okoz. A DNS-polimeráz η különösen fontos az UV-sugárzás miatti léziók utáni pontos transzléziós szintézishez.
Funkció[szerkesztés]
A gén a specializált DNS-polimerázok Y-családjának tagját kódolja. A sértetlen DNS-t a többi DNS-polimeráznál alacsonyabb hűséggel másolja, azonban pontosan másolja az UV-sugárzás által károsított DNS-t: ahol timindimerek vannak jelen, e polimeráz az újonnan szintetizált DNS-be a komplementer nukleotidokat illeszti be, megszüntetve az UV-indukált DNS-károsodás mutagén hatását. E polimeráz okozhatja az immunglobulin-osztályváltáskori rekombináció hipermutációját.[1]
Lézióáthidalás[szerkesztés]
A Saccharomyces cerevisiae DNS-replikációja során az oxidált nukleobázis 8-oxoguanin a DNS-polimeráz η transzléziós szintézisre való váltását okozza.[4] Ez a 8-oxoguanint mintegy 94% pontossággal (citozinbeillesztésre nézve) replikálja. Pol η híján a 8-oxoguanin replikációs pontossága kisebb, mint 40%.
A bázismentes helyekhez hasonlóan információt nem hordozó, így mutagén N-(2-dezoxi-d-eritro-pentofuranozil)karbamid-DNS-léziókkal szemben bármely dNTP (dezoxinukleozid-trifoszfát) hidrolíziséből keletkező dNMP-t (dezoxinukleozid-monofoszfát) beillesztheti. Ehhez feltehetően az aktív helye állandósult aminosavait (Arg61, Gln38) használja. Az Arg feltehetően a nukleotidtranszferben vesz részt, míg a Gln a hidrogénkötést mediálva stabilizálja a templátbázist.[5]
Klinikai jelentőség[szerkesztés]
A POLH gén mutációi XPV-t (xeroderma pigmentosum-variáns) okoznak, mely fényérzékenységet, megnövekedett bőrrák-incidenciát és sejtszinten késleltetett replikációt és hipermutabilitást okoz UV-besugárzás után.[6][7]
Kölcsönhatások[szerkesztés]
A POLH kölcsönhat a PCNA-val.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Entrez Gene: POLH polymerase (DNA directed), eta
- ↑ Masutani C, Kusumoto R, Yamada A, Dohmae N, Yokoi M, Yuasa M, Araki M, Iwai S, Takio K, Hanaoka F (1999. június 1.). „The XPV (xeroderma pigmentosum variant) gene encodes human DNA polymerase eta”. Nature 399 (6737), 700–4. o. DOI:10.1038/21447. PMID 10385124.
- ↑ Johnson RE, Kondratick CM, Prakash S, Prakash L (1999. július 1.). „hRAD30 mutations in the variant form of xeroderma pigmentosum”. Science 285 (5425), 263–5. o. DOI:10.1126/science.285.5425.263. PMID 10398605.
- ↑ Rodriguez GP, Song JB, Crouse GF (2013). „In vivo bypass of 8-oxodG”. PLOS Genet 9 (8), e1003682. o. DOI:10.1371/journal.pgen.1003682. PMID 23935538.
- ↑ Tomar R, Li S, Egli M, Stone MP. Replication Bypass of the N-(2-Deoxy-d-erythro-pentofuranosyl)-urea DNA Lesion by Human DNA Polymerase η (2024. március 19.). „{{{title}}}”. Biochemistry 63 (6), 754–766. o. DOI:10.1021/acs.biochem.3c00569. PMID 38413007.
- ↑ Stary A, Sarasin A (2002. szeptember 1.). „Molecular mechanisms of UV-induced mutations as revealed by the study of DNA polymerase eta in human cells”. Res. Microbiol. 153 (7), 441–5. o. DOI:10.1016/S0923-2508(02)01343-8. PMID 12405351.
- ↑ Cruet-Hennequart S, Gallagher K, Sokòl AM, Villalan S, Prendergast AM, Carty MP. DNA Polymerase η, a Key Protein in Translesion Synthesis in Human Cells, Genome Stability and Human Diseases, Subcellular Biochemistry, 189–209. o.. DOI: 10.1007/978-90-481-3471-7_10 (2010). ISBN 978-90-481-3470-0
- ↑ Haracska L, Johnson RE, Unk I, Phillips B, Hurwitz J, Prakash L, Prakash S (2001. november 1.). „Physical and functional interactions of human DNA polymerase eta with PCNA”. Mol. Cell. Biol. 21 (21), 7199–206. o. DOI:10.1128/MCB.21.21.7199-7206.2001. PMID 11585903.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a DNA polymerase eta című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Plachta M, Halas, McIntyre J, Sledziewska-Gojska E (2015). „The steady-state level and stability of TLS polymerase eta are cellcycle dependent in the yeast S. cerevisiae”. DNA Repair 29, 147–153. o. DOI:10.1016/j.dnarep.2015.02.015. PMID 25766643.
- Skoneczna A, McIn Atyre J, Skoneczny M, Policinska Z, Sledziewska-Gojska E (2007). „Polymerase eta is a short-lived, proteasomally degraded protein that is temporarily stabilized following UV irradiation in Saccharomyces cerevisiae”. J. Mol. Biol. 366 (4), 1074–86. o. DOI:10.1016/j.jmb.2006.11.093. PMID 17198712.
- Masutani C, Kusumoto R, Yamada A, Dohmae N, Yokoi M, Yuasa M, Araki M, Iwai S, Takio K, Hanaoka F (1999). „The XPV (xeroderma pigmentosum variant) gene encodes human DNA polymerase eta”. Nature 399 (6737), 700–4. o. DOI:10.1038/21447. PMID 10385124.
- Johnson RE, Kondratick CM, Prakash S, Prakash L (1999). „hRAD30 mutations in the variant form of xeroderma pigmentosum”. Science 285 (5425), 263–5. o. DOI:10.1126/science.285.5425.263. PMID 10398605.
- Masutani C, Kusumoto R, Iwai S, Hanaoka F (2000). „Mechanisms of accurate translesion synthesis by human DNA polymerase eta”. EMBO J. 19 (12), 3100–9. o. DOI:10.1093/emboj/19.12.3100. PMID 10856253.
- Yamada A, Masutani C, Iwai S, Hanaoka F (2000). „Complementation of defective translesion synthesis and UV light sensitivity in xeroderma pigmentosum variant cells by human and mouse DNA polymerase eta”. Nucleic Acids Res. 28 (13), 2473–80. o. DOI:10.1093/nar/28.13.2473. PMID 10871396.
- Yuasa M, Masutani C, Eki T, Hanaoka F (2000). „Genomic structure, chromosomal localization and identification of mutations in the xeroderma pigmentosum variant (XPV) gene”. Oncogene 19 (41), 4721–8. o. DOI:10.1038/sj.onc.1203842. PMID 11032022.
- Itoh T, Linn S, Kamide R, Tokushige H, Katori N, Hosaka Y, Yamaizumi M (2000). „Xeroderma pigmentosum variant heterozygotes show reduced levels of recovery of replicative DNA synthesis in the presence of caffeine after ultraviolet irradiation”. J. Invest. Dermatol. 115 (6), 981–5. o. DOI:10.1046/j.1523-1747.2000.00154.x. PMID 11121129.
- Zeng X, Winter DB, Kasmer C, Kraemer KH, Lehmann AR, Gearhart PJ (2001). „DNA polymerase eta is an A-T mutator in somatic hypermutation of immunoglobulin variable genes”. Nat. Immunol. 2 (6), 537–41. o. DOI:10.1038/88740. PMID 11376341.
- Matsuda T, Bebenek K, Masutani C, Rogozin IB, Hanaoka F, Kunkel TA (2001). „Error rate and specificity of human and murine DNA polymerase eta”. J. Mol. Biol. 312 (2), 335–46. o. DOI:10.1006/jmbi.2001.4937. PMID 11554790.
- Haracska L, Johnson RE, Unk I, Phillips B, Hurwitz J, Prakash L, Prakash S (2001). „Physical and functional interactions of human DNA polymerase eta with PCNA”. Mol. Cell. Biol. 21 (21), 7199–206. o. DOI:10.1128/MCB.21.21.7199-7206.2001. PMID 11585903.
- Glick E, Vigna KL, Loeb LA (2001). „Mutations in human DNA polymerase eta motif II alter bypass of DNA lesions”. EMBO J. 20 (24), 7303–12. o. DOI:10.1093/emboj/20.24.7303. PMID 11743006.
- Limoli CL, Giedzinski E, Bonner WM, Cleaver JE (2002). „UV-induced replication arrest in the xeroderma pigmentosum variant leads to DNA double-strand breaks, gamma -H2AX formation, and Mre11 relocalization”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 99 (1), 233–8. o. DOI:10.1073/pnas.231611798. PMID 11756691.
- Broughton BC, Cordonnier A, Kleijer WJ, Jaspers NG, Fawcett H, Raams A, Garritsen VH, Stary A, Avril MF, Boudsocq F, Masutani C, Hanaoka F, Fuchs RP, Sarasin A, Lehmann AR (2002). „Molecular analysis of mutations in DNA polymerase eta in xeroderma pigmentosum-variant patients”. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 99 (2), 815–20. o. DOI:10.1073/pnas.022473899. PMID 11773631.
- Chiapperino D, Kroth H, Kramarczuk IH, Sayer JM, Masutani C, Hanaoka F, Jerina DM, Cheh AM (2002). „Preferential misincorporation of purine nucleotides by human DNA polymerase eta opposite benzo[a]pyrene 7,8-diol 9,10-epoxide deoxyguanosine adducts”. J. Biol. Chem. 277 (14), 11765–71. o. DOI:10.1074/jbc.M112139200. PMID 11821420.
- Kusumoto R, Masutani C, Iwai S, Hanaoka F (2002). „Translesion synthesis by human DNA polymerase eta across thymine glycol lesions”. Biochemistry 41 (19), 6090–9. o. DOI:10.1021/bi025549k. PMID 11994004.
- Yavuz S, Yavuz AS, Kraemer KH, Lipsky PE (2002). „The role of polymerase eta in somatic hypermutation determined by analysis of mutations in a patient with xeroderma pigmentosum variant”. J. Immunol. 169 (7), 3825–30. o. DOI:10.4049/jimmunol.169.7.3825. PMID 12244178.
- Kannouche P, Fernández de Henestrosa AR, Coull B, Vidal AE, Gray C, Zicha D, Woodgate R, Lehmann AR (2002). „Localization of DNA polymerases eta and iota to the replication machinery is tightly co-ordinated in human cells”. EMBO J. 21 (22), 6246–56. o. DOI:10.1093/emboj/cdf618. PMID 12426396.
- Zheng H, Wang X, Warren AJ, Legerski RJ, Nairn RS, Hamilton JW, Li L (2003). „Nucleotide excision repair- and polymerase eta-mediated error-prone removal of mitomycin C interstrand cross-links”. Mol. Cell. Biol. 23 (2), 754–61. o. DOI:10.1128/MCB.23.2.754-761.2003. PMID 12509472.
- Yang IY, Miller H, Wang Z, Frank EG, Ohmori H, Hanaoka F, Moriya M (2003). „Mammalian translesion DNA synthesis across an acrolein-derived deoxyguanosine adduct. Participation of DNA polymerase eta in error-prone synthesis in human cells”. J. Biol. Chem. 278 (16), 13989–94. o. DOI:10.1074/jbc.M212535200. PMID 12584190.
- Kannouche P, Fernández de Henestrosa AR, Coull B, Vidal AE, Gray C, Zicha D, Woodgate R, Lehmann AR (2003). „Localization of DNA polymerases eta and iota to the replication machinery is tightly co-ordinated in human cells”. EMBO J. 22 (5), 1223–33. o. DOI:10.1093/emboj/cdf618. PMID 12606586.
- Choi JY, Stover JS, Angel KC, Chowdhury G, Rizzo CJ, Guengerich FP (2006. szeptember 1.). „Biochemical basis of genotoxicity of heterocyclic arylamine food mutagens: Human DNA polymerase eta selectively produces a two-base deletion in copying the N2-guanyl adduct of 2-amino-3-methylimidazo[4,5-f]quinoline but not the C8 adduct at the NarI G3 site”. The Journal of Biological Chemistry 281 (35), 25297–306. o. DOI:10.1074/jbc.M605699200. PMID 16835218.
- GeneReviews/NIH/NCBI/UW entry on Xeroderma Pigmentosum
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
