Díszmagyar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Ferdinánd magyar király koronázási ünnepsége Pozsonyban (1830) A díszmagyar a királyi udvar és később a közélet hivatalos viselete volt, elsősorban a reformkori és a dualista Magyarországon.

A díszmagyar, a magyar kultúra alkotása, egy 19. századra kialakult nemzeti díszöltözék. Ez a fajta ruházat, kinézete ellenére nem népviselet, sokkal inkább a nemzeti öntudatot volt hivatott képviselni.

A magyar szabású díszruha fénykorát 1830-ban, V. Ferdinánd magyar király koronázási ünnepségén Pozsonyban érte el, majd ezt követően néhány évtizedig köznapi viseletté vált, ezután már általában csak az állami ünnepségeken használták. A díszruha prémmel szegett, kócsagtollas süvegből vagy karimás kalpagból, panyókára vetett, prémmel szegélyezett bársonymentéből, álló gallérú, magasan zárt selyemdolmányból, testhez álló, dús zsinórozással díszített selyemtrikó nadrágból, térdig érő sarkantyús csizmából vagy bokáig érő, oldalt fűzős cipőből és aranyrojtos fekete vagy fehér selyem nyakkendőből állt. Az öltözéket gazdag ékszerkészlet – gombok, öv, süvegdísz (forgó), kard, mente – és kardkötő egészítette ki.

Széchenyi István díszmagyarban Friedrich Amerling festménye
Vecseszéki nemes Ferenczy Ida díszmagyarban a millennium alkalmával

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Díszmagyar témájú médiaállományokat.