Déli-szigeti álfakusz
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Xenicus gilviventris (Pelzeln, 1867) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Déli-szigeti álfakusz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Déli-szigeti álfakusz témájú médiaállományokat. |
A déli-szigeti álfakusz vagy szirti álfakusz (Xenicus gilviventris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családjába tartozó Xenicus nem egyetlen még élő faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Endemikus faj, csak az Új-Zélandhoz tartozó Déli-szigeten honos. A magashegységek alpin és szubalpin erdeinek lakója. Kedveli a gyér növényzetű, cserjés sziklakibúvásokat, kőlavinákat.
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 10 centiméter, testtömege 16-20 gramm. A hím tollazata zöldessárga, a tojó olívbarna.
Életmódja [szerkesztés]
Rovarokkal táplálkozik, melyeket a kövek hasédakaiból és a kövek közül szedeget össze.
Szaporodása [szerkesztés]
Földön fekvő korhadó törzsek alatt, sziklarésekben és talajüregekben fészkel. Évente csak egy költése van, mert a magashegységekben viszonylag rövid a költésre alkalmas idószak. Fészekalja rendszerint 3 tojásból áll, melyeket a tojó egyedül költ ki. A költési időszak alatt a hím eteti a tojót, majd együtt gondozzák a fiókákat.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
Mielőtt az európai telepesek megérkeztek Új-Zélandra a faj mindkét nagy szigeten előfordult. Azóta a betelepített kisragadozók elsősorban a hermelin miatt állományai nagyon visszaestek. Ez a faj élete java részét a talajon tölti és felröppenve is csak néhány métert száll odébb, így könnyű zsákmánya a ragadozóknak.
Napjainkban 5000-10 000 fősre becsülik az állományát.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 31.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
- Birdlife.org angol nyelvű leírás
- Új-Zélandi madarak
