Czottner Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. október 21., 10:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Czottner Sándor
Született1903. május 30.
Királyrév
Elhunyt1980. április 27. (76 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1967. január 28.)
SablonWikidataSegítség

Czottner Sándor (Királyrév, 1903. május 30.Budapest, 1980. április 27.) géplakatos, kohómunkás, politikus.

Élete

1922-től a csepeli Weiss Manfréd Művekben dolgozott géplakatosként és kohómunkásként. 1929–1932-ben a Vasas Szakszervezet csepeli vezetőségének tagja volt, 1931-ben belépett MSZDP-be. Az ország német megszállása (1944) után a csepeli tizenhármas bizottság tagja, a helyi ellenállás egyik vezetője volt. 1945. január 13-án részt vett az MKP csepeli szervezetének megalapításában.

A csepeli acélmű 1948-as államosítását követően az üzemi bizottság képviselőjeként működött, később igazgató-helyettessé nevezték ki. 1948–1949-ben a Kohóipari Központ vezérigazgatója volt. 1949-ben az Iparügyi Minisztériumba került miniszteri tanácsosi beosztásban, majd a tárca kettéválasztása után 1949. június 17-től 1950. december 16-áig a Nehézipari Minisztérium politikai államtitkára lett. Közben a Vörös Akadémia Kohómérnöki Karát látogatta. 1950. május 31-től az MDP Központi Vezetőségének a póttagja, 1951. március 1. és 1956. október 30. között pedig rendes tagja volt.

1950. december 16-tól 1953. július 4-ig bánya- és energiaügyi miniszter, 1953. július 4-től 1954. október 9-ig a nehézipari miniszter első helyettese, 1954. október 9-től 1956. július 30-ig szénbányászati miniszter, 1956. július 30-tól október 31-ig ismét bánya- és energiaügyi miniszter volt. 1953 és 1967 között országgyűlési képviselő is volt. 1957. március 1-jétől május 9-ig mint a Nehézipari Minisztérium megbízott vezetője, 1957. május 9-től 1963. március 20-ig – nyugalomba vonulásáig – pedig nehézipari miniszterként működött.

Művei

  • Olajbányászati Tudományos Ülésszakok. 1962. okt. 8-13. Plenáris ülés / Czottner Sándor: A magyar olajbányászat gazdasági jelentősége / Bese Vilmos: A huszonötéves magyar olajbányászat története; Terv Ny., Bp., 1962

Források