Csutor János
| Csutor János | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Csutor János |
| Született | 1799. szeptember 11. Káptalantóti, Zala vármegye |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1882. január 1. Szil, Somogy vármegye |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1822 |
Csutor János (Káptalantóti, Zala vármegye, 1799. szeptember 11. (keresztelés)[1] – Szil, Somogy vármegye,[2] 1882. január 1.) esperes, plébános, tiszteletbeli kanonok, költő.
Élete[szerkesztés]
Apja Csutor Péter, anyja Nimsz Anna volt. A gimnáziumot Keszthelyen és Veszprémben, a bölcseletet a keszthelyi líceumban, amely az akkor még virágzó gazdasági intézettel (Georgikon) kapcsolatban volt, a teológiát pedig mint az egyházmegye papnövendéke Veszprémben végezte; 1822-ben pappá szentelték és tiz évig mint segédlelkész működött. 1834-től plébános, 1852-től egyszersmind alesperes, 1858-tól tiszteletbeli kanonok volt.
Művei[szerkesztés]
- A marosdi remete. (Erényképző népies költemény 4 énekben). Pest, 1855.
- Több értekezést írt az 1840-es években a Religióba és Nemzeti Ujságba.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Káptalantóti r. kat. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1799. év.
- ↑ Somogyszil Magyar katolikus lexikon
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
További információk[szerkesztés]
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
