Ugrás a tartalomhoz

Csordás György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CsurlaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 11., 20:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (top: egyértelműsítés, replaced: → [[Újpesti TE (sportegyesület)| [[Wikipédia:AutoWikiBrowser|AWB)
Csordás György
Született1928. október 6.
Cegléd
Elhunyt2000. május 9. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaúszó
SírhelyeFarkasréti temető (610-65. templomi fülke)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Csordás György (Cegléd, 1928. október 6.Budapest, 2000. május 10.) Európa-bajnok magyar úszó.

A versenyszerű sportolást a Ceglédi Vasutas Sport Egyesületben kezdte, majd 1948-ban az UTE (Újpesti Torna Egylet) úszójaként került be a magyar válogatottba és vett részt az 1948. évi olimpián. 1949-ben az FTC[3] (Ferencvárosi Torna Club) versenyzője lett. Elsősorban közép- és hosszútávúszásban, illetve a magyar 4 × 200 méteres gyorsváltó tagjaként volt eredményes. 1951-ben 400 méteren, 1500 méteren és a gyorsváltóval is Európa-csúcsot úszott. Az 1952. évi olimpián 1500 méteren az előfutamban kiesett, 400 méteren bejutott az elődöntőbe, de ott a gyorsváltóra való tekintettel nem állt rajthoz. Legjelentősebb sportsikereit az 1954. évi torinói Európa-bajnokságon érte el, ahol mindkét egyéni számában Európa-bajnoki címet szerzett és az előfutamok során szerepelt a később aranyérmet nyert váltóban is. Pályafutása során összesen tizenöt magyar bajnoki címet nyert, ezért 1982-ben örökös bajnokká nyilvánították. Az 1956. évi melbourne-i olimpián valamennyi számában helyezetlenül végzett. Családjára tekintettel hazatért, de az úszással 1958-ban felhagyott.

1960-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) edzői oklevelet szerzett. Kolumbiai edzői állásajánlatot kapott, de kiutazását a magyar hatóságok nem engedélyezték.

Sporteredményei

  • olimpiai 4. helyezett
  • olimpiai 5. helyezett:
  • kétszeres Európa-bajnok:
    • 1954, Torino:
      • 400 m gyors (4:38,8)
      • 1500 m gyors (18:57,8)
  • nyolcszoros főiskolai világbajnok:
    • 1949, Budapest:
      • 400 m gyors (4:49,4)
      • 1500 m gyors (19:21,8)
      • 4 × 100 m gyorsváltó (3:56,8 – Kádas Géza, Nyéki Imre, Szilárd Zoltán)
      • 4 × 200 m gyorsváltó (8:57,8 – Gyöngyösi László, Kádas Géza, Nyéki Imre)
    • 1951, Berlin:
      • 400 m gyors (4:42,9)
      • 1500 m gyors (19:21,0)
      • 4 × 200 m gyorsváltó (8:56,1 – Csapó Gábor, Nyéki Imre, Kádas Géza)
    • 1954, Budapest: 1500 m gyors (18:51,6)
  • főiskolai világbajnoki 2. helyezett:
    • 1954, Budapest: 400 m gyors (4:44,7)
  • tizenötszörös magyar bajnok:
    • 400 m gyors: 1949, 1951, 1952
    • 800 m gyors: 1949, 1950, 1951
    • 1500 m gyors: 1949, 1950, 1951, 1953
    • 4 × 200 m gyorsváltó: 1952, 1956, 1957, 1958
    • folyamúszás: 1951
  • nyolcszoros magyar csúcstartó
  • háromszoros Európa-csúcstartó:
    • 800 m gyors: 9:50,2 (1951)
    • 1500 m gyors: 18:49,6 (1951)
    • 4 × 200 m gyorsváltó: 8:45,9 (1951 – Gyöngyösi László, Nyéki Imre, Kádas Géza)

Rekordjai

400 méter gyors

  • 4:45,4 (1949. július 24., Budapest) országos csúcs
  • 4:41,2 (1951. május 6., Moszkva) országos csúcs (25 m)
  • 4:38,8 (1954. szeptember 5., Torino) országos csúcs

800 méter gyors

  • 9:50,2 (1954. június 9., Budapest) országos csúcs

1500 méter gyors

  • 19:21,8 (1949. augusztus 20., Budapest) országos csúcs
  • 18:49,6 (1951. július 8., Budapest) országos csúcs
  • 18:48,1 (1953. július 24., Budapest) országos csúcs
  • 18:47,7 (1953. augusztus 10., Budapest) országos csúcs

Díjai, elismerései

  • Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1949)[5]
  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[6]
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[7]
  • A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1955)[8]

Jegyzetek

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. Az FTC ebben az időszakban ÉDOSZ SE (Élelmezési Dolgozók Országos Szövetsége Sport Egyesület), később Budapesti Kinizsi, majd 1956-tól ismét FTC néven működött
  4. Az időeredmények megadása perc:másodperc alakban történik
  5. "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
  6. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  7. Kik kapták meg újabban "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. április 4.)
  8. Kiváló és érdemes sportolók az úszósportban. Népsport, (1955. május 10.)

Források

  • Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 9632534506
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8  
  • (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.)  

További információk