Csigadomb (Szászfenes)
| Csigadomb (Dealul Melcilor) | |
| Ország |  Románia |
| Település | Kolozs megye |
| Elhelyezkedése | |
| Tszf. magasság | 617[1] m |
A Csigadomb (románul Dealul Melcilor) csigakövületekből álló domb Szászfenes mellett, a kolozsváriak hagyományos kirándulóhelye. Nevét a dombon és a vízmosásokban található kövületekről, az eocén korban itt található tengerben élő állatok megkövesedett maradványairól kapta.
Fekvése[szerkesztés]
A Kis-Szamos–Nádas vízválasztó része,[2] amely Szászfenestől északra található.[1] Kolozsvárról gyalogosan a Donát úton kifelé, a Hajtásvölgyön, a Hója gerincén és a Szentpáltetőn keresztül közelíthető meg,[3] vagy a Bácsi-torok irányából.[4] A Főtértől 10, a Donát út végi autóbusz állomástól 7 kilométerre található.[3][5] Keleti oldalán ered a Bongár-patak, amely a Kis-Szamosba torkollik.[1]
Leírása[szerkesztés]
A domb alját kövületekben szegény tarka agyag alkotja, felette találhatók a számos kövületet (például Campanile parisiense és Campanile giganteum csigafajok maradványait) tartalmazó Kolozsvár–Bácsi-toroki rétegek. Felette következnek a Nummulites fabiani-ban gazdag berédi rétegek, végül a mohaállatkákat tartalmazó márga.[5] A felszínen található csigakövületeket idővel elhordták; a tetőn lövészárkok maradványai láthatóak.[6]
A domb északi oldalát kevert lombos erdő fedi.[7] Az erdő nélküli részen gyászoló búzavirág (Centaurea atropurpurea), bánsági búzavirág (Centaurea banatica), imola-hibridek, egybibés galagonya (Crataegus monogyna), nagyvirágú fényperje (Koeleria macrantha), osztrák pozdor (Scorzonera austriaca), változó gurgolya (Seseli varium), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), szarvacskás pitypang (Taraxacum laevigatum)[8] valamint Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus)[9] nőnek.
Turizmus[szerkesztés]
1941-ben az Erdélyi Kárpát-egyesület a Hója gerincen kék sávval jelzett egy 13,7 kilométer hosszú turistaösvényt, ami áthaladt a Csigadombon is. Az újjáalakult egyesület első kirándulását 1992-ben a Csigadombra szervezte.[6]
A dombtetőről látható Kolozsvár, a Feleki-gerinc, a szászfenesi Leányvár és a Gyalui-havasok, távolabb a Vlegyásza.[4][5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Tulogdí János: Kolozsvár környékének geomorfológiai kialakulása. Erdélyi Múzeum, XXXV. évf. 10–12. sz. (1930)
- ↑ Pál Gyöngyi: Erdély tájain – Séta a Hója-gerincen a Törökvágástól az UFO tisztásig. Szabadság, (2013. február 23.)
- ↑ a b Orosz Ferenc: Cluj-kolozsvári kalauz. Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Kárpát-Egyesület. 1933. 80. o.
- ↑ a b Bácsi-torok – Csiga-domb – Hója-gerinc. www.ekekolozsvar.ro (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ a b c Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 103–14. o. ISBN 978 973 643 163 0
- ↑ a b Tóthpál Tamás: Csiga-domb. blogger-tothpaltamas.blogspot.com (2009. január 30.) (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ B,. Soó Rezső: Kolozsvár geobotanikája. Földrajzi Közlemények, LV. évf. 1–3. sz. (1927)
- ↑ Péntek János – Szabó Attila: Ember és növényvilág: Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest: Kriterion. 1985.
- ↑ Balazs Zoltan Robert, Anamaria Roman, Balázs Helga, David Căpraş, Dorina Podar, Dorina: Rediscovery of Cypripedium calceolus L. In the vicinity of Cluj-Napoca (Romania) after 80 years. Contributii Botanice, LI. évf. (2016) 43–53. o.
