Cseh Kálmán
| Cseh Kálmán | |
| Született | 1892. november 11. Budapest |
| Meghalt | 1986. március 14. (93 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Fegyvernem | tüzérség |
| Szolgálati ideje | 1914.11.01.-1943.03.01. |
| Rendfokozata | alezredes |
| Egysége | cs. és kir. 35. tábori tüzérezred |
| Csatái | első világháború, második világháború |
| Civilben | olimpikon, lovaglótanár, kocsis, pereces, földműves |
Vitéz nemes szentkatolnai Cseh Kálmán (Budapest, 1892. november 28. – Budapest, 1986. március 14.) magyar katona, olimpikon és lovaglótanár. A tanácsköztársaság idején ő volt az a zászlóaljparancsnok, aki legtovább harcolt a Vörös Hadsereg kötelékében.
Az 1928-as amszterdami olimpián a háromnapos lovastusa versenyben (military) indult és a csapatküzdelmekben Adda Alfréddal és Binder Ottóval 1845,18 pontos teljesítménnyel a 11. helyen végeztek. Díjugratásban a csapattal Malanotti Lajos és Kánia Antal mellett a 13. helyen végeztek. Egyéniben Béni nevű lován 32 (1:56,0) hibapontos teljesítménnyel 43. lett.
Élete[szerkesztés]
Tüzértiszt volt, katonai szolgálatát 1914. október 1-jén kezdte a cs. és kir. 35. tábori tüzérezredben. 1919-ben a Tanácsköztársaságot fegyverrel a kézben védte Sopronban és Erdélyben. Az ő parancsnoksága alatt lévő zászlóalj tette le utoljára a fegyvert. A háború után Romániából kiutasították. Katonai szolgálata nem ért véget szolgált a nemzeti hadseregben, mint lovas tüzér, páncélelhárító, lovas és lovaglótanár tiszti beosztásokban. Lovas tanítója Ivanenkó Dimitrij kapitány volt. 1925-ben díjugratásban magyar bajnokságot nyert.[1] Európa hírű lovas és kiképző volt, aki maga és tanítványai révén több száz díjat nyert.[2]
Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon Amszterdamban századosi rendfokozattal szerepelt. A háromnapos versenyben a csapattal (Adda Alfréd, Binder Ottó és ő 1845,18) a 11. helyen végeztek. A háromnapos lovastusa egyéni küzdelmeit Bene nevű lován feladta. A tereplovaglásban bukott, de tovább lovagolt. Agyrázkódással kórházba vitték, de még így is lovagolt másnap a díjugratásban. Az egyik ugrását a zsűri gázolásnak minősítette és kizárták a további versenyből. Díjugratásban a csapattal (Malanotti Lajos, Kánia Antal és ő 64/32/) a 13. helyen végeztek.[3] Egyéniben Béni nevű lován 32 (1:56,0) hibapontos teljesítménnyel a 43. helyen végzett. Béni nevű lova korábban az első világháborúban szolgált, mint tüzérhámos.[m 1][4]
1939-ben léptették elő alezredesnek később a szovjet frontra került. Davidovkában ő volt a munkaszolgálatosokat őrző tábor parancsnoka és ebben a táborban volt munkaszolgálatos Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó.[5][6] Egyes források szerint részt vett az olimpiai bajnok kínzásában,[7] amit később a bíróságon ő maga sem tagadott.[8] 1943 márciusában nyugállományba helyezték. A háború végén 1944-45-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A nyilasok elfogták és nyugatra hurcolták, ahonnan 1945-ben szabadult és hazatért Magyarországra. A második világháború után kérte visszavételét a hadseregbe, de elutasították. Ezután egy ideig kenyérgyári kocsisként, perecesként dolgozott, majd 1949-től földműves lett. 1986. március 14-én hunyt el. Az Új Köztemetőben (12/07-01-39) nyugszik.[9][10]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A tüzérhámos fogatolt ló, amit nagy súlyú ágyúk és lövegek vontatására négyes és hatos fogatolásban alkalmaztak, még a második világháborúban is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sportvezetők és bajnokok. dijugratoszakag.hu. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Győr Béla 2017 26. o
- ↑ Lévai György-Ivanics Tibor: Az újkori olimpiák története 2. rész: 1920-1936. books.google.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Győr Béla 2017 25. o
- ↑ Berei Dániel: Megkínzott és meggyilkolt olimpiai bajnokunk. szeretlekmagyarorszag.hu, 2013. november 14. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Ungváry Krisztián: A munkaszolgálat embertelen, de túlzó mozgó vesztőhelynek nevezni. index.hu, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Történelmi Őrületek (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ A bajnok, akit a legmagasabb kitüntetés sem mentett meg a haláltábortól (Hozzáférés: 2023. február 26.)
- ↑ Győr Béla 2017 26. o
- ↑ Cseh Kálmán, vitéz, nemes, szentkatolnai. arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Győr Béla 2017: Magyar lovasok az olimpiai játékokon. Budapest: Magyar Lovassport Szövetség (2017). ISBN 978-963-12-8628. Hozzáférés ideje: 2019. november 24.
További információk[szerkesztés]
- Cseh Kálmán százados. Magyar Olimpiai Bizottság. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- Salánki Miklós: Kocsisként is egyenes derékkal ültek a bakon. magyarhirlap.hu, 2018. március 7. [2021. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
