Csata a Zengőn
A Zengő-hegyi csata vagy csata a Zengőn környezetvédők és a környező települések lakóinak akciója volt 2004. február 13-án, melynek során megakadályozták, hogy fakivágó munkások az érvényes engedélyek birtokában és biztonsági őrök kíséretében megkezdjék a Zengő hegyre tervezett NATO rádiólokátor-állomás építéséhez szükséges munkájukat.[1]
Előzmények
A kormány egy 1998-as vállalás alapján korszerű 3D radarállomást kívánt építeni a Zengőn, jórészt a NATO finanszírozásában. Ez egy három magyarországi állomásból álló rendszer része lett volna: a másik két állomás Békéscsaba közelében, illetve Bánkúton már felépült, az eredetileg a Zengőre tervezett harmadik csak sok évvel később. A másik két radar tesztüzemben működni kezdett, de a rendszer teljes hatékonyságú működéséhez szükség volt a harmadik radarra is.[2]
A Honvédelmi Minisztérium a NATO finanszírozásával három helyszínen tervezett új lokátorokat létesíteni, a harmadik helyszín a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő, amely értékes természetvédelmi terület, és jelentős természetkárosítással járna a beruházás. A tervezett NATO-lokátor ellen helyi szervezetek már több éve tiltakoznak, több alkalommal szerveztek demonstrációkat, útlezárást. Ez a beruházás, az akkor (2004. február) százezer forint természetvédelmi értékű, fokozottan védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) egyik legfontosabb élőhelyét is veszélyeztette.
A Honvédelmi Minisztérium felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12.000 védett növényt ültettek át, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90%-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban jelenleg több mint 90 millió forint természetvédelmi értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására a Civilek a Zengőért Mozgalom ismeretterjesztő filmet is készített.
A „csata”
Az időzítés azért volt fontos, mert a következő napokban lejárt volna az a határidő, amikor még törvényesen lehetett volna fákat kivágni a hegytetőn.[1]
A környezetvédők nem szálltak szembe a biztonsági őrökkel, ehelyett testükkel védték a kivágandó fákat és amikor közülük valakit elvonszoltak, más állt a helyébe. Az órákig tartó huzakodásnak az vetett véget, hogy a helyiek szervezte riadóláncnak köszönhetően egyre többen érkeztek a hegyre, ráadásul a helyszínen tévékamerák és rendőrök is megjelentek.[3][4]
A huzakodásban egy Greenpeace-aktivista könnyebben megsérült.[5] A vérző fejéről készült fotók, egy hosszúhetényi amatőr videófelvételei és a beszámolók az incidensről bejárták az országos médiát és jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy tovább romlott az amúgy is népszerűtlen Zengő-projekt társadalmi megítélése.[6][7][8]
A konfliktus a környezetvédők győzelmével ért véget.[9] A „riadókészültséget” a helyiek a következő hónapokban is fenntartották, de nem került sor újabb próbálkozásra a fák kivágására.[10]
Az összetűzés utóélete
A Zengő-lokátor projekt ellen harcoló civil szervezetek – Civilek a Zengőért Mozgalom, Greenpeace, Védegylet és magánszemélyek – többek közt Sólyom László későbbi köztársasági elnök – környezetvédők szerint a Bős–nagymarosi vízlépcső építésének meghiúsítása óta a legszélesebb társadalmi összefogást valósították meg környezetvédelmi ügyben. A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XIV. Országos Találkozóján 2004-ben a három frissen alapított díj közül kettőt a Zengő-védők kaptak, az év környezetvédelmi akciója a Zengő-hegy természeti értékeinek megőrzéséért folytatott demonstráció lett.[11]
A következő választások előtti évben a kormány hivatalosan is lemondott arról, hogy az egyedi állat- és növényvilágú, szigorúan védett növényeknek (így a bánáti bazsarózsának) élőhelyeket adó Zengőn építse fel a lokátort. A kiszemelt új helyszín a Pécshez közeli Tubes. Mivel az új helyszínt is sok kritika érte, 2007. március 2-án a lokátorról Pécsett népszavazást tartottak, mely az alacsony részvétel miatt eredménytelennek minősült.[7] A kormány ezután a radar Tubesen történő felépítése mellett döntött, ami további tiltakozásokat és politikai vitákat váltott ki.[12]
A helyszín kiválasztása körüli viták miatt Magyarország hosszú ideig nem tudott eleget tenni NATO-vállalásainak. Végül a radarállomás a Tolna megyei Medina közelében épült fel.
Emléktúra
A „csata” emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez, amelynek során a pécsváradiak és a hosszúhetényiek külön indulva (a hozzájuk csatlakozó, messzebbről érkezett természetvédőkkel együtt) a hegy tetején találkoznak.
Jegyzetek
- ↑ a b A Zengő fáihoz láncolták magukat a tüntetők (www.origo.hu 2004. február 13.)
- ↑ A HM honlapja a 3D radarokról. [2009. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ Zengő: Környezetvédők tüntetése
- ↑ Zengői csata: még állnak a fák. [2006. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 9.)
- ↑ Őrködnek a Zengőn (www.rtlhirek.hu)
- ↑ Vihart kavart Sólyom kijelentése[halott link]
- ↑ a b Lokátor: tizenkét éves történet )Dunántúli Napló, 2007. augusztus 16.)[halott link]
- ↑ Vérző fejű aktivista (fotók a Zengő-csata idejéből)
- ↑ "Csata" a Zengőn: A mecseki láncfűrészes 1. (MaNcs, XVI. évf. 8. szám). [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
- ↑ Öt esztendeje zajlott le a Zengő-csata
- ↑ Díjazták a Zengőt a zöldek (www.greenfo.hu). [2016. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- ↑ [1]