Varjúhájfélék

Varjúhájfélék
Borsos varjúháj (Izland, sziklagyep)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Core eudicots Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae) J. St.-Hil.
alcsaládok
Majomfaformák (Crassuloideae), Köldökfűformák (Cotyledonoideae), Fáskövirózsa-formák (Echeverioideae), Korallvirágformák (Kalanchoideae), Varjúhájformák (Sedoideae), Kövirózsaformák (Sempervivoideae)

A varjúhájfélék (Crassulaceae) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjének egyik családja több mint 1300 fajjal.

Elterjedésük, élőhelyük

Az ausztrál és az antarktikus flórabirodalom kivételével az egész Földön elterjedtek – több fajukat már Ausztráliába is betelepítették. A család legtöbb faja pozsgás – ezeket értelemszerűen arid éghajlaton találhatjuk; a legtöbbet Dél-Afrikában, Mexikóban és a Földközi-tenger térségében. A sós talajt nem viselik el.

Megjelenésük, felépítésük

Lágyszárúak vagy félcserjék; a pozsgás fajok levélszukkulensek. Változatos alakú leveleik gyakran átellenesek, vagy levélrózsában állnak a száron, netán tőrózsában nőnek. Virágukban a csészelevelek, szirmok, a két körben lévő porzók és a termőlevelek száma megegyezik. Kétivarú, aktinomorf, rendszerint apró, bogvirágzatokban nyíló virágaik tengelye gyakran tányérszerűen kiszélesedik. A termőlevelek alapja összenő. Néhány faj virágának a szirmai összenőttek – ilyenek a korallvirágformák és egyes köldökfűformák. A termés makkocska, tüsző, tüszőcsokor, ritkábban tok.

Különlegességük, hogy a család számos faja elevenszülő (vivipar) növény: ezek a levél szélén, illetve a hengeres levél csúcsán járulékos (adventív) rügyekből gyökeres hajtásokat növesztenek, és azokból, ha kedvező talajra hullanak, új növények fejlődnek.

A róluk elnevezett CAM-anyagcsere („crassulacean acid metabolism”) révén alkalmazkodnak a nehéz életkörülményekhez: éjszaka szén-dioxidot kötnek meg almasav formájában, ebből napközben, zárt gázcserenyílások (sztómák) mellett építik fel a szénhidrátokat.

Felhasználásuk

A család számos pozsgás nemzetségét dísznövényként termesztik. Néhány faj gyógyhatású (Sempervivum tectorum – fülfű).

Rendszertani felosztásuk

A család több ezer faját rendkívül különféleképpen tagolják kisebb egységekre. Egyes rendszerezők hat alcsaládra bontják 38 nemzetséggel:

• majomfaformák (Crassuloideae) alcsaládja három nemzetséggel:
  • majomfa (Crassula),
  • Dinacria,
  • Vauanthes;

• köldökfűformák (Cotyledonoideae) alcsaládja hat nemzetséggel:
  • májlevél (Adromischus),
  • sűrűlevél (Chiastophyllum),
  • köldökfű (Cotyledon),
  • Mucizonia,
  • Pistorinia,
  • köldökfű Umbilicus;

• fáskövirózsa-formák (Echeverioideae) alcsaládja öt nemzetséggel:
  • Dudleya,
  • fáskövirózsa (Echeveria),
  • Graptopetalum,
  • varjúhájfa (Pachyphytum),
  • Thompsonella;

• korallvirágformák (Kalanchoideae) alcsaládja három nemzetséggel:
  • sarjika (Bryophyllum),
  • korallvirág (Kalanchoë),
  • Kitchingia;

• varjúhájformák (Sedoideae) alcsaládja tizennégy nemzetséggel:
  • Afrovivella,
  • Cremnophila,
  • Diamorpha,
  • Hypagophytum,
  • Lenophytum,
  • Meterostachys,
  • Parvisedum,
  • Pseudosedum,
  • Rosularia,
  • varjúháj (Sedum),
  • Sempervivella,
  • Sinocrassula,
  • Tacitus,
  • Villadia;

• kövirózsaformák (Sempervivoideae) alcsaládja hét nemzetséggel:
  • kövirózsacserje (Aeonium),
  • Aichryson,
  • Greenovia,
  • kövirózsa (Jovibarba),
  • sziklagyökér (Monanthes),
  • mongolkőrózsa (Orostachys),
  • kövirózsa (Sempervivum)

Az USA mezőgazdasági minisztériuma által pártolt GRIN növényrendszertanban mindössze két alcsaládot:

• majomfaformák (Crassuloideae) és
• varjúhájformák (Sedoideae)

különböztetnek meg, utóbbit azonban tovább egységekre tagolják. Ebben a felosztásban az alcsalád két nemzetségcsoportja:

• korallvirágformák (Kalanchoeae),
• varjúháj csoport (Sedeae), utóbbin belül két al-nemzetségcsoporttal:
• varjúhájak (Sedinae) és
• Telephiinae.

Az egyes nemzetségek besorolása ebben a rendszerben:

1. majomfaformák:

• • Bulliarda (DC.)
  • Combesia (A. Rich.)
  • majomfa (Crassula L.)
  • Danielia (Lem.)
  • Dinacria (Haw.)
  • Globulea (Haw.)
  • Gomara (Adans.)
  • Grammanthes (DC.)
  • Larochea (Pers.)
  • Pagella (Schönland)
  • Rhopalota (N. E. Br.)
  • Rochea (DC.)
  • Sphaeritis (Eckl. & Zeyh.)
  • Tillaea (L.)
  • Tillaeastrum (Britton)
  • Vauanthes (Haw.)

2. korallvirágformák :

• • májlevél (Adromischus Lem.)
  • sarjika (Bryophyllum Salisb.)
  • köldökfű (Cotyledon L.)
  • Cotyliphyllum (Link)
  • korallvirág (Kalanchoë Adans.)
  • Kitchingia (Baker)
  • Tylecodon (Toelken)

3. varjúhájak:

• • kövirózsacserje (Aeonium Webb & Berthel.)
  • Afrovivella (A. Berger)
  • Aichryson (Webb & Berthel.)
  • Aithales (Webb & Berthel.)
  • Aizopsis (Grulich)
  • Altamiranoa (Rose)
  • Amerosedum (Á. Löve & D. Löve)
  • Anacampseros (Mill.)
  • Asterosedum (Grulich)
  • Balfouria (H. Ohba)
  • Breitungia (Á. Löve & D. Löve)
  • Byrnesia (Rose)
  • Cepaea (Fabr.)
  • Chetyson (Raf.)
  • Clausenellia (Á. Löve & D. Löve)
  • Cockerellia (Á. Löve & D. Löve)
  • Congdonia (Jeps.)
  • Corynephyllum (Rose)
  • Courantia (Lem.)
  • Cremnophila (Rose)
  • Diamorpha (Nutt.)
  • Diopogon (Jord. & Fourr.)
  • Dudleya (Britton & Rose)
  • fáskövirózsa (Echeveria DC.)
  • Etiosedum (Á. Löve & D. Löve)
  • Gormania (Britton)
  • Graptopetalum (Rose)
  • Graptoveria (G. D. Rowley)
  • Greenovia (Webb & Berthel.)
  • Hasseanthus (Rose)
  • Helladia (M. Král)
  • Hjaltalinia (Á. Löve & D. Löve)
  • kövirózsa (Jovibarba DC.)
  • Keratolepis (Rose ex Fröd.)
  • Lenophyllum (Rose)
  • Leucosedum (Fourr.)
  • Macrobia (G. Kunkel)
  • Macrosepalum (Regel & Schmalh.)
  • Megalonium (G. Kunkel)
  • Monanthella (A. Berger)
  • sziklagyökér (Monanthes Haw.)
  • Mucizonia (Batt. & Trab.)
  • Ohbaea (V. V. Byalt & I. V. Sokolova)
  • Oliveranthus (Rose)
  • Oliverella (Rose)
  • Oreosedum (Grulich)
  • varjúhájfa (Pachyphytum Link et al.)
  • Parvisedum (R. T. Clausen)
  • Petrophyes (Webb & Berthel.)
  • Petrosedum (Grulich)
  • Phedimus (Raf.)
  • Pistorinia (DC.)
  • Poenosedum (Holub)
  • Procrassula (Griseb.)
  • Prometheum (H. Ohba)
  • Pseudorosularia (Gurgen.)
  • Rosularia (Stapf)
  • Sedastrum (Rose)
  • Sedella (Britton & Rose)
  • varjúháj (Sedum L.)
  • Sempervivella (Stapf)
  • kövirózsa (Sempervivum L.)
  • Spathulata (Á. Löve & D. Löve)
  • Stylophyllum (Britton & Rose)
  • Tacitus (Moran)
  • Telmissa (Fenzl)
  • Tetrorum (Rose)
  • Thompsonella (Britton & Rose)
  • Triactina (Hook. F. & Thomson)
  • Urbinia (Rose)
  • Villadia (Rose)

4. Telephiinae:

• • Chamaerhodiola (Nakai)
  • sűrűlevél (Chiastophyllum Ledeb.)
  • Clementsia (Rose)
  • Hylotelephium (H. Ohba)
  • Hypagophytum (A. Berger)
  • Kirpicznikovia (Á. Löve & D. Löve)
  • Kungia (K. T. Fu)
  • Meterostachys (Nakai)
  • Orostachys (Fisch.)
  • Perrierosedum (H. Ohba)
  • Pseudosedum (A. Berger)
  • aranygyökér (Rhodiola L.)
    • Illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea),
  • Sinocrassula (A. Berger)
  • Tetradium (Dulac)
  • Tolmachevia (Á. Löve & D. Löve)
  • Umbilicus (DC.)

Forrás

• Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár 24. A kőtörőfű-virágúak rendje
• Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat. Budapest, 1984. p. 264.
• Magyar növénynevek mutatója
• GRIN Taxonomy for Plants

Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003)