Nagy hollópapagáj

Nagy hollópapagáj
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Sörtésfejűpapagáj-félék (Psittrichasidae);
Alcsalád:	Hollópapagáj-formák (Coracopsinae);
Nem:	Coracopsis;
Faj:	C. vasa;
Tudományos név
	Coracopsis vasa; (Shaw, 1812)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy hollópapagáj témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy hollópapagáj témájú médiaállományokat és Nagy hollópapagáj témájú kategóriát.

A nagy hollópapagáj (Coracopsis vasa), korábban nagy vázapapagáj, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjén belül a sörtésfejűpapagáj-félék (Psittrichasidae) családjának egyik képviselője.^[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Madagaszkár és a szomszédos Comore-szigetek területén honos. A tengerszint feletti 300-1000 méteres magasságban.

Alfajai[szerkesztés]

Coracopsis vasa comorensis, (Peters, W) 1854
Coracopsis vasa drouhardi, Lavauden 1929
Coracopsis vasa vasa, (Shaw) 1812

Megjelenése[szerkesztés]

A faj tollruhája egyszerű. A szárnyak alsó része szürkés. A költési időszakban a csőr világos szarúszínű, egyébként meg sötétszürke. A lábak szintén sötétszürkék, az írisz pedig sötétbarna. Testhossza 50 cm.

Életmódja[szerkesztés]

Gyümölcsöket, mogyorókat, bogyókat és más magvakat fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

Költési időszakon kívül legfeljebb 15 egyedes csoportokban élnek. A költési időszak szeptembertől januárig tart. A tojó a költési időszakban több hímmel is párosodik, rendszerint 2-3-mal. Ezek a hímek a kotláskor és a fiókaneveléskor időszakban is a tojó közelében vannak. A kotlás rendkívül rövidnek számít ennél a fajnál, átlagosan 15 napig kotlanak. A fiókák kirepülése 50 nap múlva történik.