Come Together

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Come Together az angol rockzenekar, a The Beatles dala, amelyet ugyan John Lennon írt, de Lennon–McCartney szerzőpáros nevéhez fűződik. A dal az 1969-es Abbey Road album nyitódala. Emellett kislemezként is megjelent a Something-al. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában a slágerlisták élére került, valamint az Egyesült Királyságban a 4. helyet érte el.

The Beatles
Come Together
Kislemez a(z) Abbey Road albumról
A-oldalSomething
Megjelent1969. október 6.
Felvételek1969. július 21.-30.
StílusBlues Rock, swamp rock
Nyelvangol
Hossz4:19
KiadóEMI, London
SzerzőJohn Lennon
ProducerGeorge Martin
The Beatleskislemezek-kronológia
The Ballad of John and YokoCome TogetherLet It Be (dal)
SablonWikidataSegítség

Több más előadó is feldolgozta, köztük Ike & Tina Turner, Aerosmith, Joe Cocker és Michael Jackson.

Háttér és keletkezés[szerkesztés]

1969 elején John Lennon és felesége, Yoko Ono erőszakmentes tiltakozást szervezett a vietnami háború ellen Bed-ins for Peace néven. Májusban, tüntetők Észak-Amerikából meglátogatták Lennont. Köztük volt Timothy Leary amerikai pszichológus, az LSD korai szószólója, akit Lennon csodált.[1] Leary a következő évi választásokon Kalifornia kormányzójává akart indulni, és felkérte Lennont, hogy írjon neki egy kampánydalt a kampány szlogenje alapján: ,,Come Together – Join the Party!"[2] Lennon megígérte, hogy befejezi és felveszi a dalt,[1] és Leary később visszaemlékezett, hogy Lennon kazettát adott neki, de nem léptek kapcsolatba többé.[3]

1969 júliusában, a Beatles Abbey Road albumának tervezése során, Lennon a Leary kampánydalából a „Come together” kifejezést használta, hogy új dalt komponáljon az albumhoz.[4] Az amerikai gitáros, Chuck Berry 1956-os "You Can't Catch Me" című kislemezén[5] alapuló kompozíció egy felpörgetett bluesszámként indult,[4] amely csak kis mértékben változtatta meg Berry eredeti szövegét, a "Here come a flattop / He" was movin' up with me" to "Here come ol' flattop / He come groovin' up slowly".[6] Lennon továbbá beépítette a „shoot me” kifejezést a „Watching Rainbows” című, 1969. januári befejezetlen és kiadatlan dalából.[5]

Amikor Lennon bemutatta a szerzeményt társainak, dalszerző partnere, Paul McCartney észrevette, hogy hasonló a You Can't Catch Me-hez, és azt javasolta, hogy lassítsák le a tempót, hogy csökkentsék a hasonlóságot.[4] A Beatles történésze, Jonathan Gould felvetette, hogy a dalnak csak egyetlen "páriaszerű főhőse" van, Lennon pedig "egy újabb gúnyos önarcképet festett". 1987 decemberében Selina Scottnak a West 57th Street című televíziós műsorban adott interjújában George Harrison kijelentette, hogy ő írta a dal két sorát.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Peter Doggett. The Art and Music of John Lennon. London: Omnibus Press (2005). ISBN 978-1-84449-954-0 
  2. Kenneth Womack. The Beatles Encyclopedia: Everything Fab Four. Santa Barbara: ABC-CLIO (2014). ISBN 978-0-313-39171-2 
  3. Greg Marquis. John Lennon, Yoko Ono and the Year Canada Was Cool. Toronto: James Lorimer & Company (2020). ISBN 978-1-4594-1541-6 
  4. a b c Jonathan Gould. Can't Buy Me Love: The Beatles, Britain, and America. New York: Three Rivers Press, 574-575. o. (2007). ISBN 978-0-307-35338-2 
  5. a b Walter Everett. The Beatles as Musicians: Revolver through the Anthology. New York: Oxford University Press, 246. o. (1999). ISBN 978-0-19-512941-0 
  6. Kenneth Womack. Solid State: The Story of Abbey Road and the End of the Beatles. Ithaca: Cornell University Press (2019). ISBN 978-1-5017-4685-7 
  7. Keith Badman. The Beatles Diary: Volume 2: After the Break-Up: 1970–2001. London: Omnibus Press, 397-398. o. (2001). ISBN 978-0-7119-8307-6