Col du Galibier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 45° 03′ 50″, k. h. 6° 24′ 29″

Col du Galibier

A Col du Galibier (2645 m) egy hágó a Francia Dauphiné-Alpokban, nem messze Grenoble városától. A Galibier hágó sokszor a legmagasabb pontja a Tour de France-nak.

A hágó Saint-Michel-de-Maurienne-t és Briançont köti össze egymással, a Télégraphe, és a Lautaret hágón keresztül. A hágót télen lezárják. A Col du Galibier a massif d'Arvan-Villards és a massif des Cerces között helyezkedik el, és egy második, Galibier nevű hegyláncról kapta a nevét. 1976 előtt csak egy alagúton lehetett átkelni a csúcs alatt 2556 méter magasan. Az alagút 2002-ig zárva volt felújítás miatt, ekkor készült el az út a hegycsúcson keresztül. Az újra megnyitott alagút egy egynyomú forgalomirányító lámpával ellátott útvonal, mely 2400 méteres magasságával a legmagasabbak közé tartozik Európában.

A mászás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északról az emelkedő Saint-Michel-de-Maurienne-ben kezdődik, a Col du Télégraphe-on keresztül. Az emelkedő 34,8 km hosszú, melynek során 2120 méter szintkülönbséget győznek le a kerékpárosok, átlagban 6,1%-os emelkedőn. Az igazi csúcstámadás Valloire-nál kezdődik, 18,1 kilométer során 1245 méterrel jutnak magasabbra a versenyzők, 6,9%-os átlagos emelkedés leküzdésével. A csúcs közelében 10,1% nehezíti a kerekesek életét.

Délről a 2058 méteres Col du Lautaret-től indul az emelkedő, 8,5 kilométer megtétele során 585 méter szintkülönbséggel, átlagban 6,8%-os, a csúcsnál 12,1%-os emelkedővel találja szembe magát a mezőny.

Tour de France[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Col du Galibier először 1911-ben került bele a Tour útvonalába. Az első kerékpáros Emile Georget volt a hegyihajránál, őt Paul Duboc és Gustave Garrigou követte. Ők voltak az egyetlen kerékpárosok, akik nem gyalogolva értek fel a hajrához.

Az eredeti hajrá 2556 méter magasan volt, de az alagút 1976-os bezárását követően magasabbra, 2645 méter magasra került.

A Galibier alagút déli bejáratánál, az egyik kanyarban látható a Henri Desgrange emlékmű. Desgrange volt a Tour de France megalapítója, és első igazgatója. Az emlékművet 1949. július 19-én, a Tour ideje alatt avatták fel. Amikor a Tour mezőnye a Galibier hágón halad át, minden alkalommal megkoszorúzzák az emlékművet. Megalapították a Henri Desgrange különdíjat, melyet az kap, aki először halad át a Galibier hágón. 2006-ban Michael Rasmussen nyerte meg a díjat, és a vele járó 5000 eurót.

A 2008-as Tour Július 23-án halad át a Galibier hágón, ez lesz a 17. szakasz, mely 210 km hosszú, Embrun és Alpe d’Huez között.

1947 óta a hágót 31 alkalommal mászták meg. 1996-ban is bent volt a Tour útvonalában, de az utolsó pillanatban, a rossz időjárás miatt törölték a szakaszt. Mivel mind a Col de l’Iseran és a Col du Galibier a hó miatt járhatatlan volt, a tervezett Val-d’Isère és az olaszországi Sestriere közötti 190 kilométeres szakaszt 46 km-re rövidítették, Le-Monetier-les-Bains-i rajttal, melyet Bjarne Riis nyert meg, átvéve ezzel a sárga trikót melyet a párizsi befutóig meg is őrzött.

Col du Galibier a Tour de France-n 1947 óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Szakasz Kategória Szakasz rajtja Szakasz célja Hajrá győztese
2011 19 HC Modane Alpe d’Huez Andy Schleck
2011 18 HC Pinerolo Col du Galibier Andy Schleck
2008 17 HC Embrun Alpe d’Huez Stefan Schumacher
2007 9 HC Val-d’Isère Briançon Mauricio Soler
2006 16 HC Le Bourg-d'Oisans La Toussuire Michael Rasmussen
2005 11 HC Courchevel Briançon Alekszandr Vinokurov
2003 8 HC Sallanches Alpe d’Huez Stefano Garzelli
2002 16 HC Les Deux Alpes La Plagne Santiago Botero
2000 15 HC Briançon Courchevel Pascal Hervé
1999 9 HC Le Grand-Bornand Sestrières José-Luis Arrieta
1998 15 HC Grenoble Les Deux Alpes Marco Pantani
1993 10 HC Villard-de-Lans Serre-Chevalier Tony Rominger
1992 14 HC Sestrières Alpe d’Huez Franco Chioccioli
1989 17 HC Briançon Alpe d’Huez Gert-Jan Theunisse
1987 21 HC Le Bourg-d'Oisans La Plagne Pedro Munoz
1986 18 HC Briançon Alpe d’Huez Luis Herrera
1984 18 HC Alpe d’Huez La Plagne Francisco Rodríguez
1980 17 HC Serre-Chevalier Morzine Johan De Muynck
1979 17 HC Les Menuires Alpe d’Huez Lucien Van Impe
1974 11 1 Aix-les-Bains Serre-Chevalier Vicente Lopez-Carril
1973 8 1 Moutiers Les Orres Luis Ocana
1972 14a 1 Briançon Valloire Joop Zoetemelk
1969 10 1 Chamonix Briançon Eddy Merckx
1967 10 1 Divonne-les-Bains Briançon Julio Jimenez
1966 16 1 Le Bourg-d'Oisans Briançon Julio Jimenez
1964 8 1 Thonon-les-Bains Briançon Federico Bahamontes
1959 18 2 Grenoble Saint Vincent (Olaszország)-d'Aoste Charly Gaul
1957 10 1 Thonon-les-Bains Briançon Marcel Janssens
1955 8 1 Thonon-les-Bains Briançon Charly Gaul
1954 19 1 Briançon Aix-les-Bains Federico Bahamontes
1952 11 1 Le Bourg-d'Oisans Sestrières Fausto Coppi
1948 14 2 Briançon Aix-les-Bains Lucien Teisseire
1947 8 1 Grenoble Briançon Fermo Camellini

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]