Cluny-i Szent Odilo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cluny-i Szent Odilo
Troyes (10) Basilique Saint-Urbain Statue de Saint-Odilon.jpg
Clunyi Szent Odilió bencés apát szobra, Szent Orbán bazilika, Troyes, Franciaország
apát
Születése
961/962
Auvergne
Halála
1049. január 1.
Souvigny
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Szentté avatása 1063
Szentté avatta: II. Sándor pápa
Ünnepnapja január 1.
Római katolikus egyház
(Korábban május 11.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cluny-i Szent Odilo témájú médiaállományokat.

Cluny-i Szent Odilo (franciául: Odilon de Cluny), (Auvergne, 962. – Souvigny, 1049. január 1.) a cluny apátság ötödik apátja, a clunyi reformok élharcosa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Clunyi Odilo temetése, freskó, Örmény székesegyház, Lviv, Ukrajna

Nemesi családban született, ennek ellenére klerikus lett, majd szerzetesi ruhát öltött magára a Cluny Apátságban, amelynek apátja akkoriban Szent Majolus volt. Az apát 991-ben helyettesévé nevezte ki, majd halála után, 994-ben Odilo lett az apát.

A kortárs írások szerint Odilo nagyon vallásos, bölcs ember volt, kiváló szervező képességgel megáldva. A szerzetesekkel szemben elnéző volt, amit egyszer a szemére is vetettek, amire ő így válaszolt: "Ha el kell kárhoznom, akkor ez történjék inkább az elnézésem, mint a keménységem és kegyetlenségem miatt."

Odilo 1030 körül bevezette kolostorában a halottakról való megemlékezés napját. Ezt vette át az Egyház később, mint a Halottak napját.

Az apát igyekezett jó viszonyban lenni kora fejedelmeivel. II. Henrik német-római császár tisztelete jeléül nagy értékű császári jelvényeket adományozott neki, amelyet ő 1033 körül, egy nagy éhínség idején eladott és az árát az éhezőknek osztotta ki. 1002-től a császár tanácsadója volt. II. Henrik halála után is igyekezett folytatni diplomáciai munkáját. Így többek között közvetítőként működött II. Konrád német-római császár és II. Róbert francia király nézeteltéréseiben. 1041-től csatlakozott a Treuga Dei (Isten békéje) mozgalomhoz.

Apátsága a Cluny Apátság fénykorát jelentette. Több mint félszázados apátsága alatt nagy mértékben meggyarapodtak az Apátság filiái és birtokai. Odilo nagy méretű építkezéseket is folytatott, életrajzírója, Jotsaud szerint: "Clunyben a templomon és a falakon kívül mindent megújított."

IX. Benedek pápa 1033-ban felajánlotta neki a lyoni püspökséget, de Odilo nem fogadta el a megtiszteltetést. Teljes erejét a Cluny Apátság belső szervezetének megreformálására fordította. Ennek érdekében két gyűjteményt is készített: a Consuetudines Antiquiores és a Consuetudines Farfenses-t. Ezenkívül néhány prédikációja, egy levele, valamint egy himnusz maradt tőle az utókorra, amelyet Majolus apát tiszteletére írt. Szent Majolus apátnak az életrajzát is megírta.

1043-től egyre többet betegeskedett. Halála közelségét érezve elhatározta, hogy végiglátogatja kolostorait. Egyik ilyen látogatása során Souvigny-ben 1049. január 1-én éjjel meghalt. A nagy tiszteletnek örvendő apátot II. Sándor pápa 1063-ban szentté avatta.

Életrajzát 1052-ben Jotsaud clunyi szerzetes írta meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katolikus.hu
  • Sághy Marianne: Az ezredik év clunyi apátja: Szent Odilo, Rubicon 2001/7, pp. 43-46