Ugrás a tartalomhoz

Cirkumpoláris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 5., 14:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
A Sarkcsillag, ami Magyarországról nézve cirkumpoláris

A cirkumpoláris csillag olyan csillag, ami a Föld egy adott pontján sohasem nyugszik le, azaz sohasem kerül a horizont alá. Emiatt a cirkumpoláris objektumok az adott földrajzi helyről az év minden napján egész éjszaka láthatóak, sőt ha a Nap fénye nem nyomná el őket, nappal is végig megfigyelhetőek lennének. Cirkumpolaritásról beszélhetünk csillagképek vagy aszterizmusok esetében is. Az ellenkező égi félgömb ugyanezen deklinációjú csillagok ugyanarról a földrajzi szélességről soha nem láthatók, azaz mindig a horizont alatt vannak.

Magyarországon a legjellegzetesebb cirkumpoláris alakzatok közé tartozik a Göncölszekér, a Cassiopeia és a Sarkcsillag. Az Északi-sarkon a Nap a tavaszitól az őszi nap-éj egyenlőségig cirkumpoláris csillagok háttere előtt halad, ez okozza a fél évig tartó nappalt és az éjféli nap jelenséget. Ősztől tavaszig a Déli-sarkon tapasztalható ugyanez.

További információk

Commons:Category:Circumpolar stars
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkumpoláris témájú médiaállományokat.