Cercomacroides fuscicauda
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) A tojó
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Cercomacroides fuscicauda (Zimmmer, JT, 1931) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cercomacroides fuscicauda témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cercomacroides fuscicauda témájú kategóriát. |
A Cercomacroides fuscicauda a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
A fajt John Todd Zimmer amerikai ornitológus írta le 1931-ben, a Cercomacra nembe Cercomacra nigrescens fuscicauda néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]
Előfordulása
Bolívia, Brazília, Ecuador és Kolumbia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők és cserjések, folyók és patakok környékén, valamint ültetvények és másodlagos erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14-15 centiméter.[2]
Életmódja
Valószínűleg rovarokkal és pókokkal táplálkozik.[2]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
