Békeffi László
| Békeffi László | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1891. január 4. Szeged |
| Elhunyt | 1962. január 21. (71 évesen) Zürich |
| Házastársa | Jankovich Magda |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1912 – 1962 |
| Békeffi László IMDb-adatlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Békeffi László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Békeffi László (névvariáns. Békeffy László) (Szeged, 1891. január 4. – Zürich, 1962. január 21.) magyar komikus, konferanszié, kabarészerző, színész. Békefi Antal író fia, Békeffi István kabarészerző unokatestvére.
Életpályája
Édesapja író és kritikus, édesanyja színésznő volt. Békeffi László először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában, 1912-től 1918-ig tagja volt a Modern Színpadnak, 1921-től 1923-ig pedig az Apollo Kabarénak. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta.
Boross Gézával 1923-ban indította az Imperiál Kabarét (Rákóczi út 90),[1] majd 1924-ben Vidám Színpad néven folytatták. 1925-ben a Papagáj Kabaré tagja lett. 1927-től 1929-ig Bécsben a Boulevard Theaterben, a Simplicissimusban, majd a Ronacher Theaterben játszott. Hazatérése után, 1929-től 1933-ig az Andrássy úti Színháznak, 1934–től 1936-ig a Terézkörúti Színpadnak volt tagja. Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endre működésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között.
Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Haza már nem tért.
1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színmű, kabaréjelenet, sanzonszöveg tartozik.
Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.
Főbb művei
- A város (Forró Pállal, 1920)
- Éljen a kegyelmes úr! És más szinpadi tréfák; Rácz Vilmos, Bp., 1919 (Színház és divat könyvtár)
- Az esernyő és egyéb színpadi tréfák; Lampel, Bp., 1921 (Fővárosi színházak műsora)
- A randevú. Jelenetek a feleségemmel; Kultúra, Bp., 1923 (Tréfás könyvek)
- Békeffy László aktuális konferanszai, 1-2.; Pless, Orosháza, 1932 (Vidéki műkedvelők könyvtára)
- Szőke Szakáll: VIII. Albert / Vaszary János: Braun ki lesz csapva / Békeffy László: Kitöltjük az összeíró ívet; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
- A bécsi menyasszony (1931)
- A néma ember (Orbók A.-val, 1931)
- Boldogasszony dervise (1934)
- Békeffi László konferanszainak gyűjteménye. 1.; szerzői, Bp., 1939
- Közéleti tankönyv; Rózsavölgyi, Bp., 1940
- Szegény Hannibál és a többiek. 25 szatíra és burleszk; Fémes Ny., Bp., 1941
- A száműzött Pódium; ill. Feyer György; Continental Book Shop, Toronto, 1955
Filmszerepei
- A nevető Szaszkia (1916)
- A rablólovag (1917)
- A csitri (1918) – Aleide filozopter
- A csodagyerek (1920)
- Cserebogár, sárga cserebogár (1922, szkeccs) – Igaz Lázók Ábris cigányprímás
- A hipnotizált feleség (1932, rövid)
- Halló, Budapest (1935)
- 3 : 1 a szerelem javára (1937)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Alapismereti Kislexikon (1988)
- Békeffi László a Hangosfilm.hu oldalán
