Brogyányi család
Brogyányi család (néhol Brogyáni) a Bars vármegyei Brogyán településről származó nemesi család. A középkori oklevelekben a településnév Baragyan formában is előfordult.[1]
Nemességük az Árpád korig vezethető vissza. 1408-ban Pál és Salamon új adományt kaptak Brogyánra, amit már ősidőktől fogva birtokolt a család. Salamon 1447-ben Bars vármegyei követ lett,[2] míg fia János, Mátyás király udvari hivatalnoka volt. Brogyányi János Viszocsányi Gáspár lányával kötött házassága révén a Trencsén vármegyei Viszocsány községben telepedett le. Ez az ág később a Tarnóczy családdal került rokonságba.
Birtokoltak többek között Alsócsöllén[3], Alsókorompán,[4] Ácson,[5] Bástyánkán, Beznákfalván (Nyitradivék), Ispácán, Ószombaton, Szalakuszon.[6]
Neves családtagok[szerkesztés]
A családtagok számos tisztséget viseltek az évszázadok során a Nyitra vármegyei közigazgatásban.
- Brogyányi Gábor 1825-ben Trencsén vármegye másodalispánja és követe
- Brogyányi Lénárd 1836-ban Trencsén vármegye szolgabirója
- Brogyányi István, Bars vármegye garami járásának főszolgabírója 1842-től[7]
- Brogyányi Jenő (1830-1893) 48-as százados, megyei hivatalnok[8]
- Brogyányi Kálmán (1905-1978) művészeti író, művészettörténész, publicista
- Brogyányi Judit (1948-2006) műfordító, újságíró
- Brogyányi Mihály pozsonyi helytörténész.
Források[szerkesztés]
A család levéltára eredetileg a Nyitra Vármegyei Levéltárban volt letétben,[9] ma a Pozsonyi Állami Levéltárban található. Az elsők között Rajcsányi Ádám kutatta.[10] Egy része elérhető mikrofilmen a Magyar Nemzeti Levéltárban. A családra vonatkozó iratanyag található még a Kvassay család levéltárában (MNL).[11]
- Nagy Iván: Magyarország családai II.
- Horánszky Pál 1937: Brogyányi család. Magyar Családtörténeti Szemle
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vö. Lukinich Imre 1939: Podmaniczky család oklevéltára II. Budapest, 43.
- ↑ Kovachich: Vestigia Comitiorum, p. 268.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye, p. 26, 111, 685 (Vende Aladár)
- ↑ Jedlicska Pál 1891: Kiskárpáti emlékek Éleskőtől Vágujhelyig 2. Eger, 148-149.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye, p. 40.
- ↑ Horánszky 1937
- ↑ Pesti Hírlap 1842. június 12.
- ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
- ↑ Magyar Családtörténeti Szemle 1937/12, 170.
- ↑ Pajkossy Gábor 1979: Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok - Repertórium. Budapest, 20.
- ↑ Bakács István - Dávid Lászlóné 1968: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok I. Budapest, 435.
