Brada Rezső
Brada Rezső | |
Vajda M. Pál felvétele | |
Született | Bradac Rezső 1906. január 6. Budapest |
Elhunyt | 1948. április 28. (42 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Brada Rózsi |
Gyermekei | Brada Miklós |
Szülei | Brada Ede |
Foglalkozása | koreográfus balettmester táncos |
Sírhelye | Új köztemető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brada Rezső témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Brada Rezső (Budapest, 1906. január 6. – Budapest, 1948. április 28.) koreográfus, balettmester és -táncos.
Élete
Brada Rezső 1906. január 6-án született Budapesten. Apja Brada Ede koreográfus volt.
Alig tizenegy éves, mikor elkezdett táncolni tanulni, 1921-ben lépett fel először az Operaházban az édesapja Brada Ede és Máder R. koreográfiájával előadott Mályvácska királykisasszony című balett Szerecsen szerepében. Ettől kezdve rövid megszakítással 1944-ig az Operaházban működött, annak 1930-tól magántáncosa is volt.
1927-1928-ban nagy sikerű amerikai turnén vett részt, és Bécsben is vendégszerepelt. 1934-től koreográfiákat is készített az operai balettegylet számára. 1935-37 között operaházi balettmesterként működött. Műveiben a mozdulatművészet és a pantomim formavilágát is felhasználta.
1942. július 29-én házasságot kötött Bányai Rózsival, Erdélyben voltak nászúton. 1943-ban született meg a kisfiuk, Miklós.
Főbb szerepei
- Mór (Brada Ede: Petruska)
- Csongor (Cieplinski: Csongor és Tünde)
- Pán (Milloss A.: Prométheusz)
- Florestan (Milloss A.: Karnevál)
- A molnár (Háromszögletű kalap)
- Argyrus királyfi (címszerep)
- Rózsa lelke (címszerep)
Főbb koreográfiái
- A szent fáklya (1934, Dohnányi Ernő zenéje)
- Az önző óriás (1936, Hubay Jenő zenéje)
- Lysistrata (1937, Lajtha László zenéje)
- A tükör (1937, Siklós Albert zenéje)