Bozzay Dezső
| Bozzay Dezső | |
| Született | 1912. május 23.[1][2] Répceszentgyörgy |
| Elhunyt | 1974. november 21. (62 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Bozzay Margit |
| Szülei | Bozzay Margit |
| Foglalkozása | formatervező |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-2-19) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bozzay Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bozzay Dezső (Répceszentgyörgy, 1912. május 23. – Budapest, 1974. november 21.) magyar ipari formatervező, építő-iparművész, a modern ipari formatervezés hazai úttörőinek egyike.
Családja[szerkesztés]
A Vas vármegyei római katolikus régi nemesi származású bozzai Bozzay család sarja. Apja, bozzai Bozzay Boldizsár (1881–1958), okleveles gazda,[4] és anyja, Horváth Margit (Bozzay Margit) (1893–1942) volt. Apai nagyszülei bozzai Bozzay Gáspár (1843–1912), a szombathelyi járás főszolgabírája, és Kárnics Ágnes voltak.[5][6][7] Anyai nagyszülei Horváth Antal gazdatiszt és Moller Hermine voltak.
Bozzay Dezső lánya, Bozzay Margit modell (1946–2018).
Életpályája és munkássága[szerkesztés]
1931–1934 között a budapesti Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola diákja volt, ahol Kaesz Gyula oktatta. Németországban tanult tovább, majd 1937-ben diplomázott a budapesti Iparművészeti Iskolában építő-iparművész szakan. Hallgató korában készítette első rádióterveit. Diplomája után a híradástechnikai iparban, a Magyar Philips Műveknél dolgozott 1937–1949 között; különféle cikkeket, grafikákat és kiállításokat tervezett korszerű szellemben. 1949–1952 között a Magyar Philips jogutódjánál, a Magyar Adócsőgyárban dolgozott. 1952–1974 között az Ipari Épülettervező Vállalatnál (Iparterv) dolgozott vezető tervezőként. Az 1954-ben létrehozott Iparművészeti Tanács munkájában is részt vett. 1955-től az Ipari-forma Szakbizottság elnöke volt.
1957-ben készítette el a CB 55 telefontervet, amely később a Körtelefon lett. 1957–1958 között a MÁV négytengelyes étkezőkocsi tervét készítette el Hornicsek Lászlóval, Kaesz Gyulával. 1967-ben Lengyel Istvánnal alakította ki a Ganz-MÁVAG kétcsuklós villamosát. 1972–1974 közötti utolsó munkája a Nemzeti Sírkert és a pesti Dunapart rendezési terve.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34-2-19).
Könyvei[szerkesztés]
- A szép otthon (Szenes Róberttel, Ezermester Kiskönyvtár. 3. Budapest, 1962)
- A Nemzeti Sírkert (Szíj Rezsővel, Magyar Nemzet, 1972. dec. 5.)
Ipari formatervezői munkái[szerkesztés]
- Olympia, Europa-super, Ultra-super (rádiócsalád, 1936)
- Néprádió (1939)
- Pajtás, Jóbarát, Gondűző, Mestermű (rádiócsalád, 1949)
- Légpárnás köszörű (1955)
- Biotherm elektromos hőmérő (1957)
- Körtelefon (1957)
- Étkezőkocsi (Kaesz Gyulával és Hornicsek Lászlóval, 1958)
- Duna tévékészülék (Kováts Mihállyal, 1958)
- Néptelevízió (1959)
- AT 511 és 611 televíziók (Kováts Mihállyal, 1959)
- Kétcsuklós villamos (Lengyel Istvánnal, 1965)
- Fénytorony (Baumann Sándorral, 1967)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Artportal.hu
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02224.htm, Bozzay Dezső, 2017. október 9.
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bozzay Boldizsár
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bozzay Gáspár
- ↑ familysearch.org Bozzay Boldizsár római katolikus keresztelője - Szombathely - 1881. ápr 13.
- ↑ familysearch.org Bozzay Gáspár - római katolikus keresztelője - Bárdos (In: Szécsény, Vas vm.) - 1843. jan 27.
További információk[szerkesztés]
- Kovács Gyula: Bozzay Dezső ipari formatervei (Művészet, 1965)
- Ernyey Gyula: Bozzay Dezső alkotói útja (Művészet, 1974. 9. sz.)
- Horváth György: A korral szembesülve. Bozzay Dezső (Művészet, 1980)
- Ernyey Gyula: Az ipari formatervezés története Magyarországon (Budapest, 1980)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8