Botka Mihály (zalai alispán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
névedi Botka Mihály
Született1823. június 5.
Geszti
Elhunyt1871. augusztus 18. (48 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársahertelendi és vindornyalaki Hertelendy Paula
FoglalkozásaZala vármegye első alispánja
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865–1868)
SablonWikidataSegítség

Névedi Botka Mihály István Imre László (Geszti, Somogy vármegye, 1823. június 5.Zalaegerszeg, 1871. augusztus 18.) országgyűlési követ, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.[1]

Származása[szerkesztés]

Ősrégi nemesi családnak a sarja. A család régebbi tagjai a szántói és széplaki, a későbbi nemzedékeknek egy másik ága a "névedi" nemesi előnevet viselték. Apja névedi Botka János (17951843), földbirtokos,[2] anyja nedeczei Nedeczky Franciska (18031882) volt.[3] Apai nagyszülei névedi Botka Mihály földbirtokos, és nádasi Tersztyánszky Anna (17711807) voltak. Az anyai nagyszülei nedeczei Nedeczky Ferenc (17691835), Zala vármegyei táblabíró, megyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, földbirtokos, és lomniczai Skerlecz Mária Klára (17771828) voltak. Nagyapjának a fivére névedi Botka József (17741846), táblabíró, földbirtokos, Zala vármegye alispánja 1834 és 1837 között volt. Botka Mihály alispánnak az öccse névedi Botka János (18281908), 1848-as honvédszázados, a keszthelyi 48-as párt díszelnöke, a kapornaki járás alszolgabírója, a Zala vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja, a Zala megyei Honvédegylet tagja, földbirtokos.[4] Unokaöccse névedi Botka Jenő (18571921), kéttornyúlaki földbirtokos, Pápa városi képviselője, a pápai Katholikus Kör elnöke.[5]

Élete[szerkesztés]

Már 21 évesen alszolgabíró a kapornaki járásban; itt 1844. június 10.-e és 1847. június 14.-e között szolgált. Az 1861. évi országgyűlésre a Felirati Párt színeiben, a tapolcai járásban megválasztották követnek. A következő ciklusban 1865 és 1868 között ismét a tapolcai járást képviselte, most már Deák-párti honatyaként. Egyúttal 1865. október 9.-étől 1867. május 6.-ig Zala vármegye első alispánja volt. Haláláig a "Zalamegyei Gazdasági Egylet" elnöke volt.[6] [7]

Házassága[szerkesztés]

Feleségül vette Karmacson 1844. március 17-én az ősrégi és tekintélyes hertelendi és vindornyalaki Hertelendy családból való hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Paulina Julianna (*Karmacs, 1825. július 25.–†Karmacs, 1921. július 20.) úrhögyet,[8] akinek a szülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József, zalai táblabíró, földbirtokos, és az előkelő lomniczai Skerlecz családból való lomniczai Skerlecz Mária (17921835) voltak. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, földbirtokos és Naypár Júlia (1767-1847) voltak; anyai nagyszülei lomniczai Skerlecz József (17661835), császári és királyi kamarás, Vas vármegye követe, földbirtokos és mindszenti Petrovszky Julianna voltak. Az apai nagybátyja Hertelendy Károly (17861861) országgyűlési követ, főszolgabíró, Zala vármegye alispánja. Botka Mihály alispán és Hertelendy Paulina frigyéből nem származott utód.

Jegyzetek[szerkesztés]


előző első alispán:
Bárdossy László

Zala vármegye első alispánja

1865. október 9.-1867. május 6.

következő első alispán:
nagyalásonyi
Barcza Sándor