Bolgár ábécé

A bolgár ábécé (bolgárul българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán. A bolgár három normája közül ezt az ábécét csak a fő, bulgáriai norma használja. A macedón nyelv saját cirill ábécét használ, a bánáti bolgár nyelvet pedig latin betűkkel írják.

Történet

A bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttértek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.

A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:

А а [a]	Б б [b] v. [bʲ]	В в [v] v. [vʲ]	Г г [g] v. [gʲ]	Д д [d] v. [dʲ]	Е е [ɛ]	Ж ж [ʒ]	З з [z] v. [zʲ]	И и [i]	Й й [j]
К к [k] v. [kʲ]	Л л [l] v. [ʎ]	М м [m] v. [mʲ]	Н н [n] v. [nʲ]	О о [ɔ]	П п [p] v. [pʲ]	Р р [r] v. [rʲ]	С с [s] v. [sʲ]	Т т [t] v. [tʲ]	У у [u]
Ф ф [f] v. [fʲ]	Х х [x] v. [xʲ]	Ц ц [ʦ] v. [ʦʲ]	Ч ч [tʃ]	Ш ш [ʃ]	Щ щ [ʃt] v. [ʃtʲ]	Ъ ъ [ɤ]	Ь ь [ʲ]	Ю ю [ju] v. [ʲu]	Я я [ja] v. [ʲa]

Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [ʤ] és дз [ʣ].

A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.

A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.

A щ betű nem jelöl külön hangot, hanem a ш és т betűk kombinációját [ʃt] vagy [ʃtʲ] jelöli.

Amikor magánhangzó után vagy ж, ш, ч és дж mássalhangzók után állnak, a ю és a я betűk két hangot jelölnek: [ju] és [ja]. Minden más esetben jelentésük: [ʲu] ill. [ʲa].

Átírás

Cirill betű	ALA/LC	BGN/PCGN	ISO	UN/GOST	WWS	Dancsev	Hivatalos	Magyar
а	a	a	a	a	a	a	a	a
б	b	b	b	b	b	b	b	b
в	v	v	v	v	v	v	v	v
г	g	g	g	g	g	g	g	g
д	d	d	d	d	d	d	d	d
е	e	e	e	e	e	e	e	e
ж	zh	zh	ž	ž	ž	zh	zh	zs
з	z	z	z	z	z	z	z	z
и	i	i	i	i	i	i	i	i
й	ĭ	y	j	j	j	y	y	j
к	k	k	k	k	k	k	k	k
л	l	l	l	l	l	l	l	l
м	m	m	m	m	m	m	m	m
н	n	n	n	n	n	n	n	n
о	o	o	o	o	o	o	o	o
п	p	p	p	p	p	p	p	p
р	r	r	r	r	r	r	r	r
с	s	s	s	s	s	s	s	sz
т	t	t	t	t	t	t	t	t
у	u	u	u	u	u	ou	u	u
ф	f	f	f	f	f	f	f	f
х	kh	kh	h	h	h	h	h	h
ц	t͡s	ts	c	c	c	ts	ts	c
ч	ch	ch	č	č	č	ch	ch	cs
ш	sh	sh	š	š	š	sh	sh	s
щ	sht	sht	ŝ	št	št	sht	sht	st
ъ	ŭ	ŭ	″	ǎ	ã	u	a	a
ь	–	’	′	j	j	y	y	j
ю	i͡u	yu	û	ju	ju	yu	yu	ju
я	i͡a	ya	â	ja	ja	ya	ya	ja
ѣ*	i͡e	e, ya	ě					ja, e
ѫ*	u̐	ŭ	ǎ					a

Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.

Problémák a hivatalos átírással

A hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át. A kettős betűk miatt – nyelvismeret nélkül – nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] hang átirata. Hasonló a helyzet például a схема szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.

A szó végi -ия kapcsolatot egyszerűen -ia-val írják át (ez főként a településneveknél alkalmazott megoldás).

További információk

• Hivatalos bolgár átírás
• Transliteration of Non-Roman Scripts
• Omniglot.com
• L.L. Ivanov, On the Romanization of Bulgarian and English, Contrastive Linguistics, XXVIII (Sofia, 2003), 2, 109–118.