Bohuslän tartomány
Bohuslän | |
Bohuslän címere | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Történelmi országrész | Götaland |
Megye | Västra Götaland megye |
Népesség | |
Teljes népesség | 309 248 fő (2020. dec. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | |
Összesen | 4400 km² |
Jellegzetes virág | |
svédül | Vildkaprifol (Búbos lonc) |
latinul | Lonicera periclymenum |
Jellegzetes állat | Borjúfóka (Knubbsäl) |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 58° 14′ 53″, k. h. 11° 53′ 13″58.248000°N 11.887000°EKoordináták: é. sz. 58° 14′ 53″, k. h. 11° 53′ 13″58.248000°N 11.887000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bohuslän témájú médiaállományokat. |
Bohuslän Nyugat-Svédország egyik tartománya. Szomszédai Dalsland és Västergötland tartományok. A roskildei béke értelmében ezt a volt norvég tartományt Svédországhoz csatolták.
Megye
[szerkesztés]Sok évig Bohuslän Göteborg várossal együtt Göteborg és Bohus megyét alkotta, de 1999-ben Västra Götaland megyébe olvasztották bele.
Történelem
[szerkesztés]városok:
Bohuslän 1658-ban került Svédország birtokába.
Földrajz
[szerkesztés]Carlsten várát a 17. században építették. Egy ideig szabad kikitő volt és az egyetlen zsinagóga is itt volt abban az időben.
Kultúra
[szerkesztés]A tartományban a götalandi dialektus több formáját is beszélik. Mivel Norvégiához tartozott, a nyelvben norvég maradványok is vannak. Bohuslan szóról szóra azt jelenti, hogy Bohus birtoka.
A tanumi kőbevésések 2500–3000 évesek és az UNESCO világörökségkény tartja nyilván. A képeken a mezőgazdasági élet van ábrázolva hajókkal, állatokkal és emberekkel.
Címer
[szerkesztés]Fő szócikk: Bohuslän tartomány címere
Bohuslän a címerét X. Gusztáv Károly temetésekor (1660) kapta a címerét. A címer azonos a Kungälv város címerével. 1962-ben bevezették a megye címerét, amely erre a címerre alapozódik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal
További információk
[szerkesztés]- Bohuslän – Hivatalos honlap