Bernolák Nándor
| Bernolák Nándor | |
 | |
| Született | Bernolák Ferdinand 1880. október 2. Radvány |
| Elhunyt | 1951. augusztus 8. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | szlovák |
| Foglalkozása | jogász, politikus, egyetemi tanár |
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/8-1-479)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bernolák Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bernolák Nándor (Radvány, 1880. október 2. – Budapest, 1951. augusztus 8.) magyar jogász, politikus, miniszter, egyetemi tanár.
Életpályája
A gimnáziumot Besztercebányán végezte. Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Kolozsvárott folytatta, de látogatta a nápolyi, torinói, római és párizsi egyetemeket is.
1905-ben bírósági szolgálatba lépett. 1908-ban tanárrá nevezték ki a kassai jogakadémián, 1913-tól pedig ítélőtáblai bíró volt Kassán. 1914-ben a debreceni egyetemen a büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog tanára lett. A következő évben egyhangúlag az egyetem rektorává választották, amely tisztségében rendkívül aktív volt (pl. a Mensa Academica létrehozása, a debreceni University Extension megszervezése, a fiatalság önképzését és segélyezését szolgáló Egyetemi Kör életre hívása, stb.). Az 1920-22-i nemzetgyűlésen Debrecen képviselőjeként keresztény nemzeti programmal választották meg. Ő töltötte be az első Bethlen-kormányban a népjóléti és munkaügyi miniszter tisztségét 1921. április 14. és 1922. június 16. között. 1922-től ügyvédként praktizált és egyetemi magántanár volt.
Élénk tevékenységet fejtett ki a Magyar Jogászegyletben és a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportjában, több külföldi tudományos kongresszuson is részt vett.
Emlékezete
Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található (1-479).[3]
Főbb művei
- A semmisségi panasz (Bp., 1902)
- A büntető törvények és a büntető novella (Bp., 1908)
- A tévedés tana a büntetőjogban (Bp., 1911)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920-1922 (Bp., 1921)