Bellusi István

Bellusi István (Nagyszombat, 1668. július 29. – Nagyszombat, 1708. november 29.) jezsuita rendi szerzetes, tanár.

Élete

Bellusi Ferenc öccse volt. 1684-ben lépett a jezsuita rendbe. Grazban, Nagyszombatban (1687-ben) és Bécsben a teológiát végezve a négy próbaévben Erdélyben Seeau gróf, császári biztos környezetében működött, és még három évig mint hittérítő szerepelt Erdélyben. Megromlott egészsége miatt visszatért a szülővárosába, ahol költészetet tanított.

Munkái

• 1. Fabulae poeticae decem elegiis comprehensae. Tyrnaviae. 1693. (Névtelenűl.)
• 2. Funebris com. Apor. U. ott, 1693.
• 3. Funebris Leopoldo m. caesari. U. ott, 1705.

Kéziratban hátrahagyta a rend védelmére írt heves vitairatát.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés