Bazaltutcai-kőfülke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2020. október 10., 18:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Bazaltutcai-kőfülke
Hossz7,3 m
Mélység2 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés2 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
TelepülésNagygörbő
Földrajzi tájBakony
Típusatektonikus
Barlangkataszteri szám4430-15

A Bazaltutcai-kőfülke Nagygörbő szélén, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájában található, bazaltban kialakult barlang.

Leírás

Nagygörbőről D felé indul a 2 km-es portalanított üzemi út egy kőbányához, mely érintkezési pont, parkírozó hely lehet a barlang felkeresése során. A bánya üzemi épületeitől jobbra, Ny felé a meddőhányó aljánál elhaladva vezet az út a Bazaltutcába. A nagygörbői bányától kb. 450 m-re a Bazaltutca két párhuzamos ágának összetorkollásától 25 m-rel visszafelé, a kisebbik, magasabban lévő mellékutcában, annak DK-i falában van a barlang (kb. egy vonalban a Kőkamrával). Bejárata kis kőudvarból DNy-i irányba néz.

Befoglaló kőzete szürke bazalt, mint a többi Kovácsi-hegyi barlangnak. A kőudvarban lévő bejárata téglalap alakú, magassága 90 cm, szélessége 40 cm. A bejáraton túl küszöbbel mélyül a szelvény és mindjárt egy járható méretű, 150–180 cm magas, 1 m hosszú folyosóba lehet jutni. E folyosóból jobbra 2 m hosszú, fokozatosan összeszűkülő vak járat indul, balra 2,5 m hosszú, 2 m magas, aljában alacsonyan egy szűk lyukkal folytatódó barlangrész ágazik ki. Kevés bontással járhatóvá lehetne tenni ezt a mélyponton lévő alacsony lyukat is.

A barlang oldalfalait nagy síklapú kőtömbök alkotják. Mennyezetén két kőlap közötti résen ki is lehet látni. Alját jobbára nagy darabokból álló bazalttörmelék alkotja, csak a járhatatlan szűk rész alját képezi morzsalékos kitöltés. Hossza 7,3 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Ásatásra nem sok lehetőség van, de egy kisebb továbbjutást ígérő feltáró bontása eredményes lehet.

A barlang a vulkáni kőzetekben másodlagos úton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül atektonikus keletkezésű barlangnak tekinthető. A Bazaltutcával egy időben keletkezett, mikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre, kialakítva a Bazaltutca nyílt töréses árkait, valamint kisebb töréseket, melyek egyes esetekben barlangnak tekinthetőek. Ilyen kisebb törések mentén húzódott szét a kőzet a Bazaltutcai-kőfülke kialakulásakor is.

Kutatástörténet

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4440-es barlangkataszteri területen lévő, nagygörbői Bazaltutcai-kőfülke bazaltban alakult ki, valamint 7,3 m hosszú és 2 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

Irodalom

További információk