Bay György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tudor987 (vitalap | szerkesztései) 2017. január 17., 01:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Ludányi és csomai Bay György (Surány, 1792. március 19.Pest, 1849. június 5.) királyi tanácsos, hétszemélynök és alnádor.

Élete

Bay György fia volt. Iskoláit a jogi tanulmányokkal együtt Sárospatakon végezvén 1815-ben, a magyar királyi testőrségbe lépett és az ezen időben szintén Bécsben tartózkodó Kisfaludy Károllyal baráti viszonyban élt. 1820 körül visszakerült Bécsből és 1825-ben Bereg megyében főszolgabíró, 1832-től 1841-ig első alispán, 18411849-ig alországbíró, alnádor és hétszemélynök volt. Pesten halt meg, kolerában.

Munkái

Fiatalabb korában verseket írt, melyek közül a Lollihoz című a Zsebkönyvben (1821) jelent meg, fordított is többet. Mint a magyar irodalomnak buzgó pártolója, Kazinczy Ferenccel közelebbi viszonyba került és leveleztek is egymással. Kazinczynak Bayhoz írt 9 levele 1818–1823-ból a Reményben jelent meg 1851-ben. Ezen levelekből kitűnik, hogy B. Herderből is fordított és egyik versét Kazinczy küldte a Magyar Kurirhoz. György név alatti közlés végett 1818-ban. A Felső-magyarországi Minervában Goethe két versének fordítása jelent meg tőle.

Források

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.