Barna pávafácán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barna pávafácán
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Nem: Polyplectron
Faj: P. germaini
Tudományos név
Polyplectron germaini
Elliot, 1866
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna pávafácán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna pávafácán témájú médiaállományokat és Barna pávafácán témájú kategóriát.

A barna pávafácán (Polyplectron germaini) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Daniel Giraud Elliot amerikai zoológus írta le 1866-ban.[3] Tudományos nevét Louis Rodolphe Germainról kapta.

Előfordulása[szerkesztés]

Kambodzsa délkeleti részén és Vietnám déli területein honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi esőerdők és száraz erdők. Nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

A hím testhossza 56–60 centiméter, ebből a farka 25–32 centiméter, a tojó testhossza 48 centiméter, a farka 22-25 centiméter. A hím súlya 510 gramm, a valamivel kisebb tojóé 397 gramm.[3] Farka lekerekített és rengeteg fénylő pávaszemmel díszített. Pofáján van egy apró tollatlan, vöröses felület. Külsőleg nagyon emlékeztet a szürke pávafácánra. Azonban nem lehet a szabad természetben összetéveszteni a két fajt, mert közös területen nem fordulnak elő.

Életmódja[szerkesztés]

A szabadban való életmódja nemigen ismert. Fogságban tartott egyedeknél úgy tűnik, hogy monogám kapcsolatban élnek ami nem igazán jellemző a pávafácánokra.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím mint minden pávafácán faj egy rituális násztánccal igyekszik elcsábítani a tojót. Tollait mutogatja a tojónak, farkát felmereszti, hogy minél inkább feltűnjenek díszes pávaszemei.

Költési szokásai nemigen ismertek. Fogságban a tojó évente három-hat alkalommal költ, fészekaljanként 1-2 tojást rakva. A költési idő 21 nap. A fióka kizárólag rovarokkal táplálkozik. Egy ideig szülei etetik, de igen hamar meg kell tanulnia önállóan élni, mert a tojó igen hamar újabb költésbe kezd.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. augusztus 25.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]