Bakody József (orvos)

Bakody József
Született	1791. február 21. Mosony
Elhunyt	1845. november 2. (54 évesen) Pest
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Bakody Tivadar
Foglalkozása	orvos
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakody József, névváltozat: Bakodi (Mosony, 1791. február 21. – Pest, 1845. november 2.) magyar orvos, Bakody Tivadar orvos édesapja, Bakody Árpád nagyapja.

Élete

1820-ban Pesten szerezte orvosi diplomáját. Életének nagy részét Győrött töltötte, legnagyobb orvosi sikereit is itt érte el az 1831-32-es kolerajárvány betegeinek gyógyításával (arzénkezeléssel 223 kolerás betegéből 215-öt gyógyított meg). Saját magát két ízben is kigyógyította a kolerából homeopátiás módszer alkalmazásával. Hahnemann útmutatásainak követésén túl a betegeket egyéniségükre szabott szerekkel is kezelte. Gyógyeredményeit folyóiratokban tette közzé, amikor a szakma képviselői megállapításait kétségbe vonták, hitelesítette adatait. Azonban továbbra is hamisítással vádolták, valamint börtönbe is került ezért, ám az általa meggyógyított betegek tanúvallomásai alapján bebizonyosodott, hogy a vádak alaptalanok. Nagy népszerűségre tett szert a polgárok körében, külhoni és belföldi homeopata kollégái egyaránt kértek tőle tanácsokat. 1836-ban Pesten telepedett le, melynek köszönhetően a homeopátiás szerveződések megindultak. Meghonosította Magyarországon a homeopátiás gyógymódot. 1845-ben egy, az eredeti töménységű anyaggal végzett, halálos kinin-ópium kísérlet vetett véget életének.

Munkái

• Dissertatio inaug. medica sistens salutare naturae et artis connubium. Budae, 1820.
• Homöopathische Heilung der Cholera zu Raab in Ungarn im J. 1831. Stein am Anger, 1832.
• Rechtfertigung des dr. Josef von Bakody in Raab. Leipzig, 1832.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Moson Megyei Életrajzi Lexikon
• Rák Kálmán: A homeopátia kritikája 10. bek. 2010-04-23.
• Névpont

További információk

• Biczó Zalán: Győri Orvoséletrajzi Lexikon. 1. k. A kezdetektől 1945-ig. Győr, 2006.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.