Baker-császárgalamb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baker-császárgalamb
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Gyümölcsgalambformák (Treroninae)
Nem: Ducula
Faj: D. bakeri
Tudományos név
Ducula bakeri
(Kinnear, 1928)
Szinonimák

Vanatui császárgalamb

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Baker-császárgalamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Baker-császárgalamb témájú kategóriát.

A Baker-császárgalamb vagy vanatui császárgalamb (Ducula bakeri) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Magyar neve forrással nem megerősített, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Baker's Imperial-pigeon, Vanuatu Imperial-pigeon).

Tudományos nevét John Randal Baker angol zoológusról kapta.

Előfordulása[szerkesztés]

Vanuatu területén honos. Élőhelyét leginkább hegyvidéki erdők alkotják, de előfordul síkságokon is.

Megjelenése[szerkesztés]

A Baker-császárgalamb testhossza körülbelül 40 cm. A fej és a tarkó a kormos kék-szürke, és a nyak sötét lilás-bordó. A szemek sárgák, a csőr fekete, a láb rózsaszínes-vörös. A tojó egy kicsit kisebb és tompább színezetű, mint a hím.

Életmódja[szerkesztés]

A Baker-császárgalamb általában egyedül vagy párban él a lombkorona szinten, néha kicsi csoportokat alkotnak. Igen óvatos madár, nehéz rátalálni. Frugivore, vagyis gyümölcsökkel táplálkozik, cserjék termései, szőlő a fő tápláléka. A szigeteken belül nagy távolságokat megtesz az élelem keresése közben. Hívása erőteljes, ismétlődő twoo-too-too-too-too. [1]

Természetvédelmi státusza[szerkesztés]

A faj populációját a becslések szerint 2500–9999 érett egyed alkotja, vagyis összesen 3500–15 000 madár. Az állomány valószínűleg csökken, mivel az erdőgazdálkodás és a vadászat erősen veszélyezteti. Az IUCN sebezhető fajként értékelte, mert a kis, elszórt állomány miatt valószínűleg csökken.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pigeons and Doves: A Guide to the Pigeons and Doves of the World 

További információk[szerkesztés]