Cigányréce
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Aythya nyroca (Güldenstädt, 1770) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 A cigányréce elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cigányréce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cigányréce témájú médiaállományokat és Cigányréce témájú kategóriát. |
A cigányréce (Aythya nyroca) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó faj.[1][2] Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is utal a neve a színére.
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Johann Anton Güldenstädt német ornitológus írta le 1770-ben, az Anas nembe Anas nyroca néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Európa keleti és déli, Ázsia déli és nyugati részén, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos. Természetes élőhelyei az édes vizű mocsarak és tavak, valamint tengerpartok. Vonuló faj.[4]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeresen fészkelő, március-november hónapokban, de át is telelhet. Sűrű növényzetű halastavakon, mocsarakban költ.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 38–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 63–67 centiméter, testtömege pedig 450–700 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím.[5]
 |
 |
Életmódja[szerkesztés]
Magvakkal, hajtásokkal, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkozik, ezeket általában kisebb mélységekből gyűjti, mint más bukórécék.[5]
Szaporodása[szerkesztés]
Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-12 tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók. Előfordul, hogy más tojók fészkébe is rak tojást.[5]
 |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában még nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
