Artemis I
| Artemis–1 | |||||
 | |||||
.jpg) | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Ország | Egyesült Államok | ||||
| Űrügynökség | NASA | ||||
| Űrrepülőgép | Orion CM-002 | ||||
| Hordozórakéta | SLS Block 1 | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 2022. november 16. | ||||
| Starthely | Kennedy Űrközpont, LC-39B | ||||
| Földet érés | |||||
| helye | Csendes-óceán | ||||
| Pálya | |||||
| Periódus | |||||
| Hold körül | 6 nap | ||||
| Hivatalos weboldal | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Artemis I témájú médiaállományokat. | |||||
Az Artemis I az Artemis-program első ember nélküli űrrepülése lesz.[1] Indítása 2021-re várható.
Ezzel a küldetéssel tesztelik az Orion űrhajó rakétáját. Ugyanezt az utat fogja megtenni az Artemis II, 2023-ban négyfős legénységgel.
Leírás
Az Artemis I az SLS, Block 1 változatát fogja használni. Ez öt szegmensű szilárd üzemanyagot használ, amely 39 000 kN tolóerőt generál a felszálláskor. A fő szakasz a Space Shuttle négy RS-25D motorját fogja használni. A felső szakasz a "Delta Cryogenic Second Stage"-re épül, amely egy RL10 motorból áll.
A pályára kerülés után az ICPS transz-hold injekciós égést hajt végre, amely az Orion űrhajót és a tizenhárom CubeSat-ot a Hold felé irányítja. Ezután az Orion elválik az ICPS-től és tovább folytatja útját a Holdig. Az ICPS telepíti a tizenhárom darab CubeSat-ot, amelyek tudományos kutatásokat végeznek majd el.
A jelenlegi tervek szerint az Orion űrhajó körülbelül 3 hetet tölt majd az űrben, ebből 6 napot a Hold körüli távoli retrográd pályán.[2]
Orion rakomány
A NASA a StemRad-tal és Lockheed Martinnal közösen működtetett Matroshka AstroRad Sugárzási Kísérlet (MARE) előadásával, amely a sejtszöveti sugárzáslerakódást lehetetleníti meg alacsony Föld körüli pályán. Az AstroRad egy olyan mellény ami megóvja viselőjét a káros kozmikus sugárzástól. Az Artemis I legénységét két női próbababa fogja képezni.
Másodlagos rakomány
Tizenhárom olcsó CubeSat-ot választottak ki másodlagos rakományként.[3] Mindegyikük hat egységből áll,[4] és a hordozórakéta második szakaszában lesznek elhelyezve. Két CubeSat-ot választottak ki a NASA Next Space Technologies for Exploration Partnership, hármat az Emberi Kutatási és Műveleti Misszió Igazgatóságon, kettőt a Tudományos Misszió Igazgatóságán, hármat pedig a NASA nemzetközi partnereinek CubeSat-jai közül választottak ki. A kiválasztott CubeSat műholdak a következők:[5][6]
- ArgoMoon
- BioSentinel
- CubeSat for Solar Particles
- EQUULEUS
- Lunar Flashlight
- Lunar IceCube
- Lunar Polar Hydrogen Mapper
- Near-Earth Asteroid Scout
- OMOTENASHI
- SkyFire
Források
- ↑ Dunbar, Brian: Artemis-I. NASA, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2020. szeptember 29.)
- ↑ https://www.nasa.gov/feature/around-the-moon-with-nasa-s-first-launch-of-sls-with-orion
- ↑ Healy, Angel. „Boeing-Built Rocket to Carry Lockheed Martin's Skyfire CubeSat”, GovConWire, 2016. február 4. (Hozzáférés: 2016. február 5.)
- ↑ Foust, Jeff: NASA seeking proposals for cubesats on second SLS launch. Space News, 2019. augusztus 8. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.) „Unlike Artemis 1, which will fly six-unit cubesats only...”
- ↑ NASA Space Launch System's First Flight to Send Small Sci-Tech Satellites into Space. NASA, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
- ↑ Ricco, Tony: BioSentinel: DNA Damage-and-Repair Experiment Beyond Low Earth Orbit. NASA Ames Research Center, 2014 [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 25.)
| Küldetések |
| .svg) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Infrastruktúra |
| ||||||||
| Űrhajósok | |||||||||
| Egyéb | |||||||||
