Apor család (altorjai)
A altorjai báró és gróf Apor család egy Erdély történetében jelentős szerepet játszott magyar történelmi család. Altorjai gróf Apor István (1638–1704) Erdély kincstartója halálával kihalt a család grófi ága.
Története
A család eredete tisztázatlan, csak a XV. századtól igazolható a leszármazás oklevelekkel. Ősi lakhelyük Bálványosvár, a XVI. század végétől azonban már Torján laktak. Innen vették előnevüket is. 1506-ban Apor István követet még bálványosi lakosként említik, később András telepedett át Torjára, ahol feleségével tíz gyermeket neveltek. Az egyik a gyerekei közül Lázár, aki Kézdiszék alkirálybírája volt, a másik István, többek között főkirálybíró, kincstárnok és hadvezér, aki Erdély leggazdagabb embere volt I. Apafi Mihály idejében. István 1693. május 1-jén bárói, 1696. február 23-án pedig grófi címet kapott, de vele egyszersmind ki is halt a család grófi ága. A jelenleg is élő bárói ág Apor Péter személyében nyerte főnemesi címét 1713. január 13-án.
Jelentősebb családtagok
- Apor Gábor (1851–1898) Nagy-Küküllő vármegye főispánja, külügyi államtitkár
- Apor Károly (1815–1885) politikus, az erdélyi főtörvényszék elnöke
- Apor Péter (1676–1752) háromszéki főkirálybíró, történetíró
- Apor Vilmos (1892–1945) boldoggá avatott győri megyés püspök
- Apor László, borvízkereskedő, a kommunista rendszer alatt 1951-től Dobrudzsában politikai fogságba került.[1]
Kastély
A családnak Erdélyben Torján, Háromszék vármegyében és Abosfalván (Maros megye) volt kastélya.
Jegyzetek
- ↑ www.dynaweb.ro: Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó. www.hargitakiado.ro. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
Források
- Révai nagy lexikona
- Az Apor családfa