Apaj vára
Apaj vára | |
Utvrda Rasinja | |
Ország | Horvátország |
Mai település | Apajkeresztúr |
Tszf. magasság | 220 m |
Épült | 13. század |
Elhagyták | 16. század (lerombolták) |
Állapota | rom |
Típusa | hegyvidéki |
Építőanyaga | kő |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 10′ 25″, k. h. 16° 42′ 05″46.173611°N 16.701389°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 25″, k. h. 16° 42′ 05″46.173611°N 16.701389°E |
Apaj vára (horvátul: Utvrda Rasinja) egy várrom Horvátországban, a Kapronca melletti Apajkeresztúr (Rasinja) település határában.
Fekvése
[szerkesztés]A település központjától délre kiépített mesterséges víztározó déli partja feletti Budim nevű magaslaton találhatók csekély maradványai.
Története
[szerkesztés]A várat 1236-ban említik először. Kercselics Boldizsár szerint a Gutkeled nembeli Apaj Szlavónia bánja építtette a 13. század első felében majd a templomosoknak adományozta annak fejében, hogy lelki üdvéért imádkozzanak. Később a Bacskaiak, majd a raszinjakeresztúri Bocskai család volt a birtokosa. A települést 1411-ben Apajkeresztúrnak nevezik. A várat és a középkori falut valószínűleg 1532-ben a Kőszeg ostroma alól visszavonulóban levő török sereg pusztította el. A 18. században még jelentős romjai látszottak, mára azonban felszíni nyoma nem maradt.
A vár mai állapota
[szerkesztés]Apaj várának kevés maradványai egy meredek, fával borított hegytetőn találhatók, melyet a köznép Budimnak nevez. A hegy tetején található plató, melyen Apaj vára állt egykor mintegy 30 méter hosszú és 16 méter széles. Felszíni falak nincsenek, csak habarcs kötőanyagos tégla- és kőtöredékek találhatók szétszórtan. A falak egy részét ásatással feltárták. Az alaprajz a plató alakjának megfelelően tojás alakú. A hegycsúcs aljában, annak déli oldalán egy széles földsánc látható. A hegy északkeleti oldalában forrás fakad.