Anton Heiller
Anton Heiller | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1923. szeptember 15. Bécs |
Állampolgársága | osztrák |
Elhunyt | 1979. március 25. (55 évesen) Bécs |
Pályafutás | |
Tevékenység | osztrák orgonaművész, csembalóművész, zeneszerző, karmester, zenepedagógus |
Hangszer | orgona zongora csembaló |
Díjak | City of Vienna Prize for Music |
IPI névazonosító | 00013714417 |
Anton Heiller (Bécs, 1923. szeptember 15. – Bécs, 1979. március 25.) osztrák orgonaművész, csembalóművész, zeneszerző, zenepedagógus és karmester. Művészete elismert egész Európában és az Amerikai Egyesült Államokban.
Életpályája
Bécsben született. Elsőként Wilhelm Mück, a bécsi Stephanskirche orgonistája tanította orgonálni. 1945-től a bécsi Zeneakadémián tanult tovább Bruno Seidlhofer (zongora, orgona, csembaló) és Friedrich Reidinger (zeneelmélet, zeneszerzés) kezei alatt.
1952-ben megnyerte a Haarlemi Improvizációs Orgonaversenyt. Virtuóz előadó volt, különösen Johann Sebastian Bach orgonaműveinek esetében. Előadói körúton járt Európában, Amerikában előadott a Philharmonic Hallban New Yorkban. 1957-től a Bécsi Zeneakadémia tanára, 1971-től professzora volt, jeles tanítványai közé tartozott Monique Gendron, Judy Glass, Yuko Hayashi, Grant Hellmers, Monika Henking, Wolfgang Karius, Jan Kleinbussink, [[Kovács Endre]], Bernard Lagacé, Brett Leighton, Peter Planyavsky, Michael Rádulescu, Christa Rakich, Paula Pugh Romanaux, Christa Rumsey, David Rumsey, David Sanger, Bruce Stevens, Szibilla Urbancic és Jean-Claude Zehnder.
Díjak, elismerések
- 1942 • Joseph Marx Zenei Díj
- 1963 • Kultúra Díja - Bécs
- 1969 • Nemzeti Zenei Díj - Ausztria
- 1971-ben a Bécsi Zeneakadémia professzorává választották